HÁTTÉRszín | Hadszíntér és hátország

Címkék

A háború (h)arcai, Abbázia, adó, Afrika, agrárius, általános választójog, angol, antiszemita, antiszemitizmus, Apponyi Albert, áruhiány, Audoin-Rouzeau, avantgárd, Balaton, bányász, Becker, Bécs, béke, békeszerződés, Belgium, Belgrád, Beneš, Berlin, Besszarábia, Bethmann-Hollweg, Bihari Péter, Bíró Mihály, Böhm Vilmos, Bokányi Dezső, bolgár, bolsevik, Brătianu, brazil, Breszt-Litovszk, Budapest, budapesti olimpia, bukaresti béke, bűntény, Burián István, Buxton, Cattaro, Cegléd, cenzúra, Charles Evans Hughes, Cicio Pop, cigány, Clara Zetkin, Clemenceau, Compiègne, Conrad, Csárdáskirálynő, cseh, csehszlovák, Cseka, Csót, Czernin, dán, délszláv, dezertálás, diplomácia, divat, Ducznyska Ilona, Duczynska Ilona, egészségügy, élelmiszer-drágaság, élelmiszer-ellátás, elnökválasztás, emlékezet, Erdély, Erdélyi Szövetség, erőszak, értelmiség, Esterházy Móric, eszer, észt, Farkas Pál, fegyverszünet, fehérek, Fejérváry Géza, Felvidék, Fényes László, finn, Fiume, földkérdés, forradalom, Franchet d’Espèrey, francia, Freystädtler Flóra, Friedrich Ebert, Friedrich Naumann, Fritz Fischer, frontszínház, FTC, függetlenség, futball, Galícia, Galilei Kör, Garami Ernő, Garbai Sándor, gazdaság, gépfegyver, Gergely-naptár, Glücklich Vilma, Golicin, görög, Grecsák Károly, Gyáni Gábor, gyarmatosítás, gyász, gyerekek, gyógyszerészet, Gyulafehérvár, háború pusztítás, háborúellenes propaganda, háborús propaganda, háborús trauma, háborús veszteség, hadiesküvő, hadifogoly-jog, hadifogolykérdés, hadifogolyszínház, hadifogolytábor, hadigazdálkodás, hadikölcsön, haditechnika, haditengerészet, hadművelet, hadszíntér, hadüzenet, hadviselés, Haig, hajózás, harminckettesek, hatósági intézkedés, Herbert Asquith, Hertling, Hindenburg, Hiram Maxim, Hodža, horvát, Huszár Károly, II. Vilmos, Imre Sándor, infláció, internálás, ír, irodalom, IV. Károly, Japán, járvány, Jászi Oszkár, jegyrendszer, John Keegan, József Attila, jugoszláv, Juriga Nándor, Kálmán Imre, karácsony, karikatúra, Karl Liebknecht, Karl Renner, Károlyi Mihály, Károlyi Sándor, Kassák Lajos, katonai szolgálat, Kelen Jolán, Kelet-Közép-Európa, képzőművészet, Kerenszkij, kereskedelem, keresztényszocialista, kiállítás, kiegyezés, Kiel, kínai, Király Színház, kivándorlás, Klebelsberg Kuno, Klofáč, konferencia, könyvkiadás, könyvtár, középosztály, közgyűjtemény, közigazgatás, közlekedés, kozmetikum, köztársaság, Köztes-Európa, Kramař, külpolitika, kultúra, Kun Béla, Kunfi Zsigmond, Laibach, lakbér, lakhatás, Landler Jenő, Latin-Amerika, lázadás, lengyel, Lenin, lett, Linder Béla, litván, lóverseny, Ludendorff, Lueger, Lukács György, Madzsar József, magyar, Magyar Nemzeti Tanács, május 1., Mannerheim, Marghiloman, Markovits Rodion, Marx, Masaryk, MÁV Gépgyár, Max von Baden, megszállás, Meskó Zoltán, Mexikó, mezőgazdaság, Michaelis, Miklós Andor, Mitteleuropa, Monarchia, mozi, MTK, munkaerő-gazdálkodás, munkáskérdés, munkásmozgalom, munkavédelem, munkerő-gazdálkodás, művelődés, múzeum, nacionalizmus, német, Nemzeti Munkapárt, nemzetiségek, nemzetiségi kérdés, Nemzetőrség, népírtás, női munka, nőkérdés, nőmozgalom, nőnap, nyaralás, Ober Ost, Octavian Goga, oktatás, olasz, operett, örmény, orosz, orosz hadifogság, Oroszország, Országos Hadigondozó Hivatal, összeomlás, őszirózsás forradalom, osztrák, Pach Zsigmond Pál, Padova, Paks, panaszbizottság, pápa, parlament, Pécs, Pershing, Petrovics Elek, Piave, pipacs, polgárháború, politika, Polónyi Géza, Portugália, Prohászka Ottokár, propaganda, Przemysl, rasszizmus, Raszputyin, Reichsrat, Reichstag, revízió, Roger Casement, rokkantkérdés, román, Rudas Zoltán, sajtó, Schlieffen, Schlosser Imre, Sebastian Haffner, segélyezés, Sisa Miklós, Somme, sortűz, spanyolnátha, Splényi Árpád, sport, Stürgkh, Sugár Tivadar, Svájc, Szabó Ervin, szakszervezet, Szekfű Gyula, Széll Kálmán, szépségápolás, szerb, szerb hadifogság, színház, szlovák, szlovén, szociáldemokrata, szocialista, szociálpolitika, szórakozás, szövetkezet, szovjet, Szterényi József, sztrájk, szüfrazsett, Tanácsköztársaság, táplálkozási szokások, társadalmi berendezkedés, társadalmi szolidaritás, Taylor, tengeralattjáró, Térey Gábor, terror, Tisza István, tisztviselők, toborzás, Tormay Cécile, török, történelem, történetírás, tőzsde, trauma, Trepov, Trianon, Trockij, tudomány, tüntetés, Ugron Gábor, ukrán, USA, választás, vallás, vámunió, vármegye, vasút, Vázsonyi Vilmos, Viktor Weber, Vincent Clovis, Vörös Hadsereg, Vöröskereszt, vörösök, Weiskirchner, Wekerle Sándor, Wilson, Woodrow Wilson, XV. Benedek, Zalaegerszeg, zene, Zichy Géza, zsidó

HÁTTÉRszín Hátországi beszámoló: színes kalauz a hajtűtől a zoknitartóig, Hajós Alfrédtől az elmaradt olimpiáig, a befőttől a kávéházig, Adytól a Nyugatig. Tabló a háborús hétköznapokról, avagy kalap, kondi, konyha, kultúra.

A franciaság száműzése

1914. augusztus 8-án bojkott-felhívás jelent meg Az Estben. Eszerint a budapesti kereskedők már a Franciaországgal beálló hadiállapot előtti napokban központi irodát állítottak fel a VI. kerületben, ahol a francia áruk elleni bojkott-mozgalmat kívánták koordinálni. Tovább...

Nők a pult mögött, az utcán, a mezőn

„A kávésok és vendéglősöm nem tudták hirtelen, hogy mit csináljanak, hát mozgósították a pincérek feleségét vagy leányát, és most Budapesten néhány kávéházában női kiszolgálás van. Mindenki úgy szolgálja a hazát, ahogy tudja.” – írta Az Est három nappal a Szerbiának küldött hadüzenet után. Tovább...

„Ferenc József azt üzente…” Színpadon a háború

„Mögöttem felkötött kezű sebesült közkatona ült” – kezdte tudósítását a Pesti Napló szerzője a Varsótól az Adriáig című darab 1914. szeptember 15-i ősbemutatójáról. Tovább...

Előbb az oltár, aztán a front

Természetes, hogy a háborúban nemcsak a múzsák hallgatnak, de ritkábban szólal meg a nászinduló is. A párok hónapokon, akár éveken át csak tekervényes utakat bejáró leveleket válthattak egymással. Tovább...

A budapesti olimpia

Egyik nagy történelmi sportlegendánk, hogy Magyarország 1920-ban olimpiát rendezhetett volna, ha nem jön közbe az I. világháború. A helyzet azonban ennél valamivel bonyolultabb. Tovább...

A csárdáskirálynő

Az első világháború időszakának egyik legkedveltebb színházi darabja a Csárdáskirályné c. operett volt. Népszerűségét mutatja, hogy 1917-ben már túl volt a századik pesti előadáson, zenéjét pedig hanglemezen is megvásárolhatta a közönség. Tovább...