HÁTTÉRszín  Hátországi beszámoló: színes kalauz a hajtűtől a zoknitartóig, Hajós Alfrédtől az elmaradt olimpiáig, a befőttől a kávéházig, Adytól a Nyugatig. Tabló a háborús hétköznapokról, avagy kalap, kondi, konyha, kultúra.
A háborúban a hadsereg ellátása elsőrendű cél volt, amelyet a hadigazdálkodásra való átállással biztosítottak. A hadiüzemekben dolgozó munkások épp ezért egyre növekvő nyomásnak voltak kitéve a háború előrehaladtával. Tovább...
Az első világháborúban a hadsereget és a civil lakosságot egyaránt sújtó járványokról — a koleráról, vérhasról, különösen a háború végén megjelenő spanyolnátháról — szinte mindenki hallott. Az azonban kevésbé ismert, Tovább...
Álmomban, ha egyszer Cézár lehetnék, Magyarországon tíz esztendőre minden ünnepet betiltanék, minden szónoklatot ötévi fegyházzal sújtanék, a szebbeket tíz esztendővel.” – fakadt ki Az Est riportere, Fényes László paksi tudósításának végén. Tovább...
Hogyan veszthet el egy háborút egy ország, mikor egy-egy betöréstől eltekintve földjét nem taposták ellenséges katonák?  Tovább...
1915. november végén a Tisza-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Jankovich Béla rövid törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy az iszlám vallás az 1895. évi LIII. törvénycikkben foglaltaknak megfelelő elismert státuszt kapjon. Tovább...
A háborús kiadásokat (ami az Osztrák-Magyar Monarchiában 110 milliárd koronára rúgott) voltaképpen az állam eladósodása révén, hitelek felvételével fedezték. Egyes számítások szerint a háborúra fordított összegnek mindössze 5,2%-át adta a költségvetési bevétel, Tovább...
Rendhagyó ünnepi írásunkban néhány naplórészletet olvashatnak az oroszországi fogolytáborokban töltött karácsonyokról: Adamik Pál őrmester és Kohányi Kálmán tartalékos zászlós írásaiból. Tovább...