HÁTTÉRszín  Hátországi beszámoló: színes kalauz a hajtűtől a zoknitartóig, Hajós Alfrédtől az elmaradt olimpiáig, a befőttől a kávéházig, Adytól a Nyugatig. Tabló a háborús hétköznapokról, avagy kalap, kondi, konyha, kultúra.
Nők a fronton
„Az lesz az ő legrosszabb napja – mondja –, amikor majd le kell vetnie a huszárruhát, s újra szoknyát kell felvennie” – írta Jerema Kuzról 1915 szeptemberében Az Est haditudósítója, Lengyel Menyhért. A csernovici születésű nő sajátos helyzetének köszönhette, hogy a hadsereg kötelékébe kerülhetett. Tovább...
„Grál hattyú, tárd ki szárnyaid!” – Hazafias „trashköltészet”
A toll erősebb fegyver, mint a kard – tartja a szentencia. Hiába vonultak azonban hadba a magyar költészet népfelkelőiként az 1916-os Háborús antológiában szereplő alkotók, a központi hatalmak elvesztették a világháborút. Súlyosabb is lehetett volna a vereség, ha csak rajtuk múlik. Tovább...
A nagy játszma parasztjai?
1915 őszén a Pesti Napló kis hírben számolt be arról, hogy Octavian Gogát (illetve a kor szokása szerint Goga Oktáviánt) kizárták a Petőfi Társaságból. A román költő és politikus bűne az volt, hogy 1914 nyarán Bukarestbe távozott, ahol olyan szervezetek munkájában vett részt, amelyek Románia és az antant szövetségét pártolták. Tovább...
„A háború hosszú, de a szoknyák rövidek” – egy kis szoknyatörténelem
„A századforduló jellegzetes nőtípusa középosztálybeli. Az arisztokrácia – bár viselkedése mértékadó volt mindenki számára – nyilvános helyen alig mutatkozott, megmaradt saját zárt, internacionális köreiben. Tovább...
Legyen-e Lengyelország újra? – A lengyelekkel kapcsolatos elképzelések az I. világháború első felében
Lengyelország sajátos helyzetben találta magát az I. világháború kitörésekor – az addig a 18. század végi, három lépésben megejtett nagy osztozkodásban összetartó német, osztrák és orosz állam közös szerzeménye a három felosztó hadszíntérévé vált. Tovább...
„Valóban kikerülhetetlen volt-e ez a rettenetes öldöklés?” – A Szocializmus útkeresése 1914–1915-ben II.
Cikkem első részében röviden bemutattam a Szocializmus folyóirat 1915. májusi, háborús számának írásainak első csoportját. E második részben részletesebben ismertetem a legátfogóbb és legfontosabb tanulmányt, Kunfi Zsigmondnak A háború problémái című összegzését. Tovább...
„Valóban kikerülhetetlen volt-e ez a rettenetes öldöklés?” – A Szocializmus útkeresése 1914–1915-ben I.
„Már nem látok pártokat, csak németeket!” – kiáltott fel II. Vilmos, mikor azok a német szociáldemokraták is megszavazták a Reichstagban a hadihiteleket – ezzel áldást adva a világháborúra –, akiktől elsősorban a világháború kitörésének megakadályozását várták oly sokan. Tovább...