Hátországi beszámoló: színes kalauz a hajtűtől a zoknitartóig, Hajós Alfrédtől az elmaradt olimpiáig, a befőttől a kávéházig, Adytól a Nyugatig. Tabló a háborús hétköznapokról, avagy kalap, kondi, konyha, kultúra.
„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is. Tovább...
„A Néva partján talált hulla meséje csak színpadi hatásvadászat, amelynek az a célja, hogy Rasputin alakját egy időre elrejtse a nyilvánosság elől.” – írta Az Est 1917. január 9-én egy svéd lapra (Nya Dagligt Allehanda) hivatkozva. Tovább...
2016 szeptemberében világháborús bombát találtak a budapesti Harmickettesek terén. Ennél stílszerűbben nem is kezdhetnénk rövid írásunkat a tér névadójáról, a 32. honvéd gyalogezredről. Tovább...
Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állami beavatkozás a gazdaságba, illetve a hadigazdálkodás bevezetése. Ez volt a témája A múzsákat lelövik, ugye? beszélgetéssorozatunk októberi eseményének, amelyen Pogány Ágnes és Bódy Zsombor történészek Tovább...
1916 novemberében, pár héttel Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök és néhány nappal Ferenc József után elhunyt az az ember, akinek a találmánya alapvetően változtatta meg a hadviselést az I. világháború idején. A hordozható géppuska, Tovább...
Kassák Lajos 100 éve indította el Ma című folyóiratát (1916-1925), a magyar avantgárd legjelentősebb műhelyét – de milyen volt a magyar baloldal viszonya Kassák törekvéseihez, mennyire fogadták be a „munkásköltőt” a munkásmozgalomban? Tovább...













