1914. folyamán
• A Shakespeare-év tiszteletére Shakespeare-ciklust rendeztek Kolozsvárott
• Megjelent Tormay Cecil Régi ház című családregénye.
• Megjelent Krúdy Gyula Palotai álmok című regénye.
1914. február 1.
• Megjelent Ady Endre Ki látott engem? című verseskötete.
1914. június 28.
• A szarajevói merénylet. Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és a feleségét.
1914. július 1.
• Az MSZDP Budapesten 19 választókerületben rendezett népgyűlést a választójoggal kapcsolatos feladatokról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Harc a választójogért
1914. július 6.
• Törvényjavaslat a Nemzeti Színház új épületének létesítéséről – befejezték a régi épület lebontását.
1914. július 14. – 1914. július 15.
• A Francia Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusa a háború esetén alkalmazandó politikai tömegsztrájk ellen foglalt állást.
1914. július 17.
• Megszületett Tolnay Klári színésznő.
1914. július 24. – 1914. július 30.
• Tüntetések a háború mellett: Aradon, Budapesten, Győrben, Kassán, Kolozsvárott, Losoncon, Marosvásárhelyen, Máramarosszigeten, Miskolcon, Pápán, Szabadkán, Szegeden, Székesfehérváron és Ungváron.
1914. július 25.
• A Népszava Nem akarunk háborút című vezércikkében arra figyelmeztetett, hogy a Szerbia ellen indítandó háború mögött katasztrófák rejtőznek: világháború, világválság és az egész társadalmi rend megingásának veszélye.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nem akarunk háborút!
1914. július 27.
• Párizsban a szakszervezetek felhívására csaknem tízezer munkás tüntetett a háború ellen.
• A magyar kormány minden politikai jellegű gyűlést betiltott.
1914. július 28.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.
1914. július 29.
• AZ MSZDP vezetősége A szervezett munkásokhoz! címmel felhívást tett közzé a Népszavában, amelyben a bevonulóktól helytállást, az otthon maradottaktól a párt és a szakszervezetek erősítését, a munkássajtó védelmét kérte.
• Budapesten a liszt árát 21 fillérről 30 fillérre, a burgonyáét 5 fillérről 16 fillérre, a kenyérét 19 fillérről 22 fillérre emelték kilogrammonként.
➞ Kapcsolódó cikkek: Élelmiszerdrágaság és hatósági beavatkozás
1914. július 31.
• Párizsban egy nacionalista agyonlőtte Jean Jaurès-t, a Francia Szocialista Párt háborúellenességéről ismert, kiemelkedő vezetőjét.
1914. augusztus 1.
• Németország hadat üzent Oroszországnak.
• Ignotus A háború címmel közölt esszét a Nyugat folyóiratban.
1914. augusztus 2.
• Tüntetés Józsefvárosban a lakástulajdonosok ellen, mert nem tartották be a hadbavonultak családjaira vonatkozó lakbérfizetési moratóriumot.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bérlő körforgó Budapesten
1914. augusztus 3.
• Németország hadat üzent Franciaországnak.
1914. augusztus 4.
• Belgium hadat üzent Németországnak.
• Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 5.
• Montenegró hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Oroszországnak.
1914. augusztus 5. – 1914. augusztus 16.
• A németek ostromolták és bevették a belga Liège erődjeit.
1914. augusztus 6.
• Szerbia hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 8.
• Németország hadat üzent Montenegrónak.
1914. augusztus 12.
• Nagy-Britannia hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
➞ Kapcsolódó cikkek: A franciaság száműzése
• Franciaország hadat üzent az Osztrák-Magyar-Monarchiának.
1914. augusztus 17. – 1914. augusztus 29.
• A tannenbergi csata (a Kelet-Poroszországba behatoló orosz hadsereg bekerítése és megsemmisítése).
1914. augusztus 19.
• Megszületett Baróti Lajos labdarúgó.
1914. augusztus 23.
• Japán hadat üzent Németországnak.
1914. augusztus 23. – 1914. szeptember 11.
• A galíciai csata, az oroszok elfoglalták Kelet-Galíciát.
1914. augusztus 27.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Belgiumnak.
1914. szeptember 3.
• A X. Pius halála után összeült konklávé a bolognai érseket választotta pápává, aki a XV. Benedek nevet vette fel.
1914. szeptember 5. – 1914. szeptember 10.
• A marne-i csatában a franciák megállították a németeket, kezdetét vette az állóháború.
1914. szeptember 6. – 1914. szeptember 11.
• A lembergi csatában az osztrák-magyar csapatok vereséget szenvedtek az oroszoktól.
1914. szeptember 13.
• Ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését.
1914. szeptember 25.
• Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón át benyomultak Magyarországra.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az orosz betörést a határon visszavertük! Vagy mégsem?
1914. szeptember 26.
• A budapesti Király Színházban bemutatták Vágó Géza Nagy dolog a háború című vígjátékát.
1914. október 10.
• Antwerpen kapitulált a németek előtt.
• Meghalt I. Károly román király, utóda I. Ferdinánd.
➞ Kapcsolódó cikkek: A román király halálára
1914. október 12. – 1914. november 11.
• Az első ypres-i csata (német támadás a belga tengerpartnál).
➞ Kapcsolódó cikkek: Ypres – a háború előtt és után
1914. október 29.
• A Török Birodalom a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba.
• Meghalt Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt.
1914. november 1.
• 1914. évi XLVI. törvénycikk a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről.
1914. november 16.
• 1914. évi XLVII. törvénycikk a magyar királyi hadikölcsönpénztár felállításáról.
• A Nyugatban megjelent Ady Endre Az eltévedt lovas című verse.
1914. november 23.
• Megjelent a Népszava esti kiadásának első száma.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az esti Népszava
1914. november 28. – 1914. december 18.
• A limanowai csata, melynek során az osztrák-magyar csapatok megállították, és a Dunajec folyó mögé vetették vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat.
1914. december 2.
• Az osztrák-magyar csapatok elfoglalták Belgrádot.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nincs ebben semmi szenzáció – A Monarchia serege bevette Belgrádot
1914. december 10.
• A tüzelőanyag-spekuláció megfékezésére a Főváros Tanácsa maximálta a szén és a tűzifa árát.
1914. december 31.
• A Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó szakegyletek létszáma a katonai behívások miatt az 1913. december 31-i 104.975 főről 50.089 főre csökkent.
1915. folyamán
• Megjelent Kodály Zoltán Csellószonátája.
• Megjelent Babits Mihály Játszottam a kezével című verse, amelyért felséggyalázás miatt perbe fogták.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Kényelmes odújából becsmérlő”, „nem szobatiszta dadogó” – Babits Mihály és a Játszottam a kezével botránya
• Létrehozták a budapesti Mária Valéria-telepet, amelynek kórházbarakkjait a háború után alakították át szükséglakásokká.
• Romain Rolland francia író megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
• Megjelent Bartók Béla Román népi táncok c. műve.
• A labdarúgó-bajnokságot ebben az évben a háború miatt nem rendezték meg, helyette labdarúgó-hadibajnokságot tartottak az év őszén.
1915. január 2.
• Elhunyt Goldmark Károly zeneszerző.
1915. január 13.
• Lemondott Leopold von Berchtold, a Monarchia új külügyminisztere Burián István.
1915. január 15.
• Kormányrendelet jelent meg, amely zárolta a búza-, rozs- és zabkészleteket, s elrendelte e termények állami felvásárlását.
➞ Kapcsolódó cikkek: A hatósági ártól a „konzervatív háborús szocializmusig”
1915. január 25.
• A Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Vezetősége a honvédelmi miniszterhez intézett beadványban sürgette a militarizált üzemekben foglalkoztatottak munkakörülményeinek megjavítását.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Vigyenek bennünket is a harctérre!”
1915. január 28.
• Ismét megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház.
1915. január 31.
• A búza- és a rozskészletek kimerülése miatt a kormány elrendelte, hogy a kenyérliszthez fele arányban lisztpótlót (árpa-, tengeri- vagy burgonyalisztet) kell keverni. A 649/1915. számú miniszterelnöki rendelet 1915. február 15-én lépett életbe.
➞ Kapcsolódó cikkek: A hatósági ártól a „konzervatív háborús szocializmusig” Akadozó élelmiszer-ellátás
1915. február 1.
• William Fox megalapította a Fox Film Corporationt.
• Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz szerződik rendezőnek.
• Németországban lefoglalták az összes gabonát és lisztet. A készletek nyilvántartására illetve elosztására Birodalmi Elosztási Hivatalt állítottak fel.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Németország útmutatással szolgál”
1915. február 3.
• Szarajevóban kivégezték Ferenc Ferdinánd gyilkosait.
1915. február 5.
• Az élelmiszer-spekuláció elszaporodása miatt a belügyminiszter a főváros rendőr-főkapitányát a zugkereskedők internálására utasította.
1915. február 10.
• Belügyminiszteri rendelet jelent meg a gyógyszerárak emeléséről. A rendelet február 15-én lépett életbe.
1915. február 18.
• Németország megkezdte az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút.
➞ Kapcsolódó cikkek: A kiéheztetők kiéheztetése – avagy a korlátlan tengeralattjáró-háború
1915. február 23.
• A Budapesti Újságírók Egyesületének ülése határozatban tiltakozott a cenzúra ellen, amely a belpolitikai és a szépirodalmi írásokra is kiterjedt.
➞ Kapcsolódó cikkek: A cenzúra ellen – itthon és minden országban
1915. február 24.
• Ausztriában az állami szervek lefoglalták a búza-, a rozs-, az árpa-, a zab-, a tengeri és az ezekből készült őrleménykészleteket.
1915. február 26. – 1915. február 28.
• A szocialista nőmunkások nemzetközi konferenciája Bernben, amely határozatban ítélte el a háborút.
1915. március 1.
• Budapesten a közélelmezési hatóságok felemelték a kenyér és a kukorica árát. Február végétől liszt- és kenyérhiány volt a főváros egyes kerületeiben.
➞ Kapcsolódó cikkek: Akadozó élelmiszer-ellátás
• Megindult a rendszeres autóbusz-közlekedés Budapesten.
➞ Kapcsolódó cikkek: A busz halad tovább…
1915. március 1. – 1915. március 15.
• Népszava-agitáció Budapesten és vidéken. Eredménye: 1901 új előfizető.
1915. március 3.
• Bemutatták Los Angeles-ben D. W. Griffith Egy nemzet születése című filmjét.
1915. március 12.
• Elhunyt Márkus József, Budapest korábbi főpolgármestere.
➞ Kapcsolódó cikkek: Requiem egy polgármesterért
1915. március 18.
• Angol-francia flottatámadás a Dardanellák ellen.
➞ Kapcsolódó cikkek: Döntő támadás a Fekete-tenger kapuja ellen? – Célpontban a Dardanellák
1915. március 20.
• A főváros rendőr-főkapitánya betiltotta az MSZDP-nek a drágaság ügyében március 28-ra hirdetett gyűlését.
➞ Kapcsolódó cikkek: A „politika” határai – egy értekezlet betiltása
1915. március 21.
• Carl Laemmle megnyitotta műtermét, az Universal City-t a San Fernando-völgyben.
1915. március 22.
• Az orosz seregek elfoglalták az 1914. november 5-e óta ostromolt Przemysl várát. Több mint 140.000 Monarchia-beli katona és tiszt esett fogságba.
➞ Kapcsolódó cikkek: Búcsú a fegyverektől – Szerelem és éhség Przemyślben
1915. március 27.
• Ady Endre feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát).
1915. április 18.
• A miniszterelnöki sajtóiroda megtiltotta, hogy a lapok a békekötésről írjanak.
1915. április 20.
• Tisza István miniszterelnök javasolta az országgyűlés időtartamának meghosszabbítását.
1915. április 22.
• A német hadsereg támadást kezdett a belgiumi Ypres térségében; itt alkalmazták először a harci gázt.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Sűrű sárga füst szállott föl” – Német „bűzbombák” Ypres-ben
1915. április 24.
• A török kormány bebörtönzött és kivégeztetett 250 örmény értelmiségit Konstantinápolyban, ezzel kezdetét vette az örmény népirtás.
➞ Kapcsolódó cikkek: Pusztába kiáltott szó – az örmény népirtás az első világháborúban
1915. április 25.
• Angol-francia partraszállás a Dardanellák térségében, a Gallipoli-félszigeten.
• Rakovszky István katolikus néppárti képviselő javaslatot terjesztett elő a parlamentben a frontkatonák választójoggal való felruházásáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A hazáért vérét hullató nép jogfosztottsága”
1915. május 1.
• Londonban megalakult a Jugoszláv Bizottság, célja a délszlávok lakta területek egyesítése egyetlen államban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Adriai álmok. A Jugoszláv Bizottság megalakulása
1915. május 2. – 1915. május 15.
• A német és az osztrák-magyar seregek Gorlicénél áttörték a frontot, és mintegy 360 km mélységben visszaszorították az orosz csapatokat. A támadás során a Monarchia közel félmillió embert veszített.
➞ Kapcsolódó cikkek: Pista halászott – a gorlicei siker és „fogadtatása”
1915. május 3.
• A Főváros Tanácsa falragaszokon jelentette be, hogy a lakosság május 16-tól csak lisztutalvány ellenében kaphat főzőlisztet. A fejadag hetenként és személyenként 20 dkg.
➞ Kapcsolódó cikkek: Mire elég a jegyre kapható heti 20 dekagramm liszt?
1915. május 4.
• Nyolchavi szünet után ismét megjelent a Szocializmus, az MSZDP elméleti folyóirata.
1915. május 5.
• Megjelent a második hadikölcsönre szóló felhívás.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hogyan pénzeljünk egy háborút?
1915. május 7.
• A 30.000 tonnás angol személyszállító hajót, a Lusitaniát elsüllyeszti egy német tengeralattjáró. 1201 ember az életét veszti.
➞ Kapcsolódó cikkek: A kiéheztetők kiéheztetése – avagy a korlátlan tengeralattjáró-háború
1915. május 20.
• Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozta Metro Pictures Corporation stúdiót.
1915. május 23.
• Olaszország hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.
1915. június 16.
• 2072/1915. számú miniszterelnöki rendelet az 1915. évi gabonatermés zár alá helyezéséről és állami igénybevételéről, továbbá a Haditermény Rt. felállításáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: A Haditermény Rt. megalakítása – de mennyi gabona marad szeszfőzésre?
1915. június 23. – 1915. július 7.
• Az első isonzói csata.
1915. július 1.
• Mihályi Ferencet az Operaház főrendezőnek szerződteti.
1915. július 3.
• Kormányrendelet a keddi és a pénteki nap "hústalan nappá" nyilvánításáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az igazi hazafi egészségesen táplálkozik: nem eszik húst!
1915. július 18. – 1915. augusztus 1.
• A második isonzói csata.
1915. augusztus 16.
• Elhunyt Széll Kálmán politikus, 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Tipikus magyar úrpolitikus” – Széll Kálmán halálára
1915. szeptember 5. – 1915. szeptember 8.
• Az európai baloldali szocialisták konferenciát tartottak a svájci Zimmerwaldban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Szocialisták a háború ellen: a zimmerwaldi értekezlet
1915. szeptember 26.
• A kormány zár alá helyezte az ország egész kukoricatermését, s elrendelte a szükségleteken felüli készletek állami felvásárlását.
1915. október 5. – 1915. december 8.
• A központi hatalmak megszállták Szerbiát.
1915. október 15.
• Budapest rendőrfőkapitánya betiltotta az MSZDP október 18-ra hirdetett gyűléseit, amelyek napirendjére a drágaság és az élelmiszer-uzsora kérdését tűzték.
1915. október 18. – 1915. november 3.
• A harmadik isonzói csata.
1915. október 29.
• A miniszterelnök a törvényhatóságok vezetőit és a budapesti rendőrfőkapitányt a szocialista mozgalmak fokozottabb ellenőrzésére utasította.
1915. november 1.
• Megjelent A Tett, Kassák Lajos folyóiratának első száma.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A magunk módjára üvölthettünk” – Kassák Lajos és A Tett
1915. november 1. – 1915. november 30.
• Albert Einstein általános relativitás-elméletéről tartott előadássorozatot a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzétette elméletét.
1915. november 5.
• Elhunyt Ujházi Ede, a Nemzeti Színház tagja.
➞ Kapcsolódó cikkek: Tyúkból van-e az igazi húsleves? 100 éve halt meg Ujházi Ede
1915. november 10. – 1915. december 2.
• A negyedik isonzói csata.
1915. november 14.
• Párizsban megalakult a Cseh Külföldi Bizottság, célja az önálló csehszlovák állam megteremtése.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az emigráns politikus – a Cseh Külföldi Bizottság példája
1915. november 15.
• Budapesten bevezették a tejjegyet.
➞ Kapcsolódó cikkek: Lisztjegy után tejigazolvány
1915. november 27.
• Az átépítést követően újra megnyílt a Lánchíd.
➞ Kapcsolódó cikkek: A felújított Lánchíd átadása – ünnepség és politikusok nélkül
1915. november 30.
• Az MSZDP a parlamenti képviselőkhöz intézett levelében a választójog kiterjesztését követelte.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Az élet és halál demokráciája”
1915. december 1.
• A zsír, a szalonna és a sertéshús árának maximalizálása.
1915. december 16. – 1915. december 17.
• A képviselőház törvényt fogadott el az árdrágítások ellen.
➞ Kapcsolódó cikkek: Tőkés–munkás összefogás – a városi drágaság ellen
1915. december 18. – 1917. április 5.
• Magyar Fogoly Színpad működött Pjescsankán.
➞ Kapcsolódó cikkek: A fogolylét szórakozási formái – a tábori színházak
1915. december 26.
• Az MSZDP megalakulásának 25. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek Budapesten a régi Képviselőház nagytermében. Az ünnepi beszédet Buchinger Manó tartotta.
➞ Kapcsolódó cikkek: Negyedszázados ünnepség – háborús helyzetben, sötét kilátásokkal
1915. december 28.
• Kormányrendelet jelent meg a kenyérjegy bevezetéséről, amely 1916. január 10-én lépett életbe. A rendelet a városi fogyasztóknak napi 21 dkg, a falusiaknak pedig 30 dkg liszt, vagy azzal egyenértékű kenyér vásárlását engedélyezte. A nehéz testi munkát végzők 30 dkg pótadagot kaptak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Szilveszteri babonák és a jegyrendszer éve
1916. folyamán
• Megjelent Karinthy Frigyes Tanár Úr kérem című műve.
• Megjelent Babits Mihály Recitativ című verseskötete.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Babits Mihály mindössze két szavazatot kapott” – A kimagasló tehetségű költőt nem választják be a Petőfi Társaság tagjai közé
• Megjelent Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című
regénye.
• Kolozsvárott Molière-ciklust rendeztek.
• A főváros vigalmi adó szedését határozta el.
1916. január 13.
• Montenegró békét kért a központi hatalmaktól, majd 17-én feltétel
nélkül letette a fegyvert.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Az első fecske” – Montenegró békét kér
1916. január 17.
• Elhunyt Mocsáry Lajos.
• Megjelent a honvédelmi miniszter rendelete a hadiüzemi
munkások munkaviszonyának szabályozásáról és a munkaügyi
panaszbizottságok felállításáról. A panaszbizottságokba a
szakszervezet képviselőit is meghívták.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az érdekegyeztetés új intézménye: a panaszbizottság létrehozása
1916. január 21.
• Ausztriában és Magyarországon 50-ről 55 évre emelték fel a
hadkötelezettség korhatárát.
1916. február 6.
• A kormány megtiltotta a bőráruk szabadpiaci forgalmazását és
elrendelte a készletek állami felvásárlását.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hiánygazdaság: Cukorközpont és Újságpapír-központ
1916. február 10.
• Kormányrendelet jelent meg az egy mázsánál nagyobb
cukorkészletek zár alá helyezéséről, állami felvásárlásáról és az
elosztást szervező Cukorközpont felállításáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hiánygazdaság: Cukorközpont és Újságpapír-központ
1916. február 14.
• A honvédelmi miniszter felfüggesztette a hadiüzemi munkások
sztrájkjogát.
➞ Kapcsolódó cikkek: A rendeletgyár
1916. február 21. – 1916. december 16.
• Verduni csata a francia-német hadszíntéren. A csata
összvesztesége közel 1 millió fő.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hátha végre (vége)? – Remény a verduni csata kezdetén
1916. március 2.
• Kormányrendelet jelent meg a rotációs papír felhasználásának
korlátozásáról, a lapok terjedelmének csökkentéséről és az
Újságpapír-központ felállításáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Hiánygazdaság: Cukorközpont és Újságpapír-központ
1916. március 9.
• A csepeli tölténygyár munkásnőit katonai munkakötelezettség alá
helyezték.
1916. április 13.
• Elhunyt Eötvös Károly.
1916. április 24. – 1916. április 30.
• A Zimmerwaldi Egyesülés 2. konferenciája Kienthalban. Az
MSZDP a tanácskozást táviratban üdvözölte.
1916. május 1.
• A német baloldali szocialisták vezetésével háborúellenes
tüntetések voltak Berlinben, Brémában, Drezdában, Kielben,
Lipcsében és Stuttgartban. A berlini tüntetésen Karl Liebknechtet
letartóztatták.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Az ünnepélyek mind nyugodtan folytak” – 1916. május 1. Magyarországon
1916. május 10. – 1916. május 17.
• Bécs éhező lakossága tüntetések sorozatával tiltakozott az
élelmiszerhiány és a drágaság ellen. A tüntetők békét és kenyeret
követeltek.
➞ Kapcsolódó cikkek: Mikor ne választassuk magunkat egy város díszpolgárává?
1916. május 21.
• Elhunyt Görgei Artúr.
➞ Kapcsolódó cikkek: Miben értett egyet Tisza István és a szocialista Varga Jenő?
1916. május 31. – 1916. június 1.
• Tengeri csata a Skagerrak-szorosnál (Jütland). Az angol flotta
vesztesége felülmúlta a németét, azonban az angol blokádot nem
sikerült áttörni.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Tűznek és vérnek tengerén” át a békéig? – A jütlandi tengeri csata
1916. június 4.
• Megindult a Bruszilov-offenzíva az orosz hadszíntéren. Június 8-
án Lucknál az orosz seregek áttörték az osztrák-magyar
védővonalat, elfoglalták Wolhiniát és Bukovinát. Az első tíz napon
több mint 200 ezer hadifoglyot ejtettek.
1916. június 18.
• A magyarországi szakszervezetek Budapesten tartott
konferenciája a hadirokkantak ellátásáról, a szociális biztosítás
reformjáról, a háborúból visszatértek elhelyezkedéséről, a női és a
gyermekmunka kérdéseiről tanácskozott.
1916. június 25.
• Hódmezővásárhelyen a kenyér- és liszthiány miatt elkeseredett
asszonyok megtámadtak egy kenyérszállító kocsit és két rendőrt
megvertek. A rendőrök 30 asszonyt őrizetbe vettek.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kenyérharc
1916. június 28.
• A budapesti rendőrség betiltott minden munkásgyűlést. A tilalom a
szakszervezeti gyűlésekre is kiterjedt. Augusztusban a
Szaktanács kérte a rendelet visszavonását; kérésüket a
főkapitány elutasította.
1916. július 1. – 1916. november 18.
• A somme-i csata a francia-német hadszíntéren, 1,5 millió főnyi
veszteséggel.
➞ Kapcsolódó cikkek: Ordenáré, büdös, költészet nélküli – John Keegan és a somme-i csata „arca”
1916. július 9.
• Károlyi Mihály lemondott az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt
elnöki tisztéről, és 20 társával együtt kilépett a pártból. Július 17-
én vezetésével megalakult a Függetlenségi és 48-as párt.
1916. július 10.
• Berlinben a rendőrség internálta Rosa Luxemburgot, aki 1918.
szeptember 9-ig volt fogságban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Antimilitaristák bebörtönzése
1916. július 31.
• A budapesti katonai bíróság kilenc, a hadseregnek szállító
posztókereskedőt és katonatisztet ítélt el csalás és vesztegetés
miatt.
➞ Kapcsolódó cikkek: A csaló politikus szimulál: „részeges, de nem őrült”
1916. július 31. – 1916. augusztus 2.
• A semleges országok (Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország)
szocialista pártjainak hágai konferenciája felszólította a hadviselő
országok munkáspártjait, hogy tegyenek meg mindent a béke
mielőbbi megkötéséért.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A béke harcmezejéről”: szocialisták a háború lezárásáért
1916. augusztus 5.
• Az olasz hadszíntéren megkezdődött a hatodik isonzói csata.
1916. augusztus 9. – 1916. augusztus 22.
• A képviselőház törvényt fogadott el a jövedelemadó, a kereseti
adó és a vagyonadó felemeléséről.
➞ Kapcsolódó cikkek: Meghúzni a nadrágszíjat
1916. augusztus 17.
• A bukaresti titkos egyezményben Románia csatlakozik az
antanthatalmakhoz.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Ha Erdélyt elveszik…” – Románia hadat üzen a Monarchiának
1916. augusztus 22.
• Budapesten 10-12 fillérrel emelték a tej literenkénti árát.
1916. augusztus 26.
• Olaszország hadat üzent Németországnak.
1916. augusztus 27.
• Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és a
Vöröstorony-szoroson át betört Erdélybe.
1916. szeptember 5.
• A képviselőházban az ellenzék Tisza István miniszterelnököt tette
felelőssé a Romániával folyó háborúért és a kormány lemondását
követelte.
1916. szeptember 15.
• Megjelenik a harckocsi: az angolok először vetik be a tankot a somme-i fronton.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az angolok „teknősbékája” – a tank első bevetése
• Budapest rendőrfőkapitánya betiltotta az MSZDP szeptember 17-re tervezett választójogi gyűlését.
➞ Kapcsolódó cikkek: Mi lesz a választójoggal?
1916. október 1.
• 30-40 fillérrel emelték a cukor kilónkénti fogyasztói árát.
1916. október 2.
• Betiltották Kassák Lajos A Tett című szépirodalmi folyóiratát a
"hadviselés érdekeit veszélyeztető" tartalma miatt (6267/1916.
számú belügyminiszteri rendelet).
➞ Kapcsolódó cikkek: „A hadviselés érdekére veszélyes” – Kassák folyóiratának betiltása és „újraindítása”
1916. október 7.
• Újpesten több száz asszony tüntetett a városháza előtt a
burgonyahiány miatt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Ha október, akkor Újpest – avagy ki izgatja a tömeget?
1916. október 26.
• Kormányrendelet jelent meg a Közélelmezési Hivatal és Tanács
felállításáról (3560/1916. számú miniszterelnöki rendelet).
➞ Kapcsolódó cikkek: „Élelmezési diktatúrát!” – gyárosok és munkások egybecsengő követelése
1916. november 3.
• Bemutatták Kálmán Imre A csárdáskirályné című darabját a pesti
Király Színházban.
➞ Kapcsolódó cikkek: A csárdáskirálynő
1916. november 5.
• Kikiáltották az önálló lengyel királyságot (Poznań és Galícia
nélkül).
1916. november 7.
• Thomas Woodrow Wilson elnököt újraválasztják az USA-ban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Amikor New York még republikánus volt…
1916. november 11.
• A kecskeméti Városi Színház felvette a Katona József Színház
nevet.
1916. november 15.
• Megjelent a Ma című irodalmi folyóirat Kassák Lajos
szerkesztésében.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A hadviselés érdekére veszélyes” – Kassák folyóiratának betiltása és „újraindítása”
1916. november 21.
• Elhunyt I. Ferenc József.
➞ Kapcsolódó cikkek: „I. Ferenc József meghalt” – A király halála
1916. december 2.
• Németországban hadiszolgálatra köteleztek minden 16-60 év
közötti állampolgárt. Törvény tiltotta meg a munkahelyváltoztatást,
a hatóságok bárkit hadiüzembe vezényelhettek.
1916. december 5.
• Budapesten a gáz fogyasztói árát 25%-kal, a villamos áramét
pedig 16,5%-kal emelték fel.
1916. december 6.
• Bukarestet elfoglalták a központi hatalmak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kaliforniai álom?
1916. december 12.
• Németország az USA közvetítésével békeajánlatot tett a
szövetségeseknek, amelyet azonban elutasítottak.
1916. december 21.
• Woodrow Wilson, az USA elnöke jegyzékben tett kísérletet a
békeközvetítésre.
➞ Kapcsolódó cikkek: Diplomáciai csata a béke körül
1916. december 29.
• Meggyilkolták Raszputyint.
➞ Kapcsolódó cikkek: Raszputyin halála, feltámadása és halála
1916. december 30.
• A budai Mátyás templomban királlyá koronázták IV. Károlyt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Szíriusz és Meteor időjósok a felhőtlen koronázásért
1917. folyamán
• Béke Nobel-díjat kapott a Nemzetközi Vöröskereszt szervezete.
• Bemutatták Charlie Chaplin A kivándorló című filmjét.
• Megjelent Bartók Béla Nyolc magyar népdal című műve.
• Felfedezték az Androméda-ködöt.
• Elkészült Bánki Donát vízturbinája.
1917. január 17.
• Az antant elküldte békefeltételeit Wilson elnöknek.
➞ Kapcsolódó cikkek: Diplomáciai csata a béke körül
• A Főváros Közélelmezési Ügyosztályának kimutatása szerint Budapesten az élelmiszerárak a háború kitörése óta 100-300%-kal emelkedtek.
1917. január 22.
• Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
• A „véres vasárnap” évfordulója alkalmából 150 ezren tüntettek Pétervárott a háború és a cárizmus ellen. Sztrájkok és tüntetések voltak Bakuban, Harkovban és Nyizsnyij Novgorodban is.
1917. február 1.
• Budapesten felemelték a szén árát métermázsánként 10-17 fillérrel, a tűzifáét 35 fillérrel, a gyógyszerekét 20-200%-kal és petróleumjegyet vezettek be.
• Németország proklamálta a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A korlátlan torpedó csak a béke lehetőségét robbantotta föl és süllyesztette el”
1917. február 3.
• Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakította Németországgal a diplomáciai kapcsolatot.
1917. február 7.
• Egy részeg huszár három revolverlövést adott le az országgyűlés képviselőházában.
➞ Kapcsolódó cikkek: Le akarta-e lőni Tisza Istvánt egy részeg katona a parlamentben 1917 februárjában?
1917. február 8.
• A képviselőházban az ellenzék törvényjavaslatot terjesztett elő a frontszolgálatos katonák választójogáról. A javaslatot a munkapárti többség leszavazta.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A választójog ellen mindhalálig…” – Tisza István és a „hősök választójoga”
1917. február 9.
• A magyar határon állomásozó 400 katona fellázadt a rossz élelmezés miatt. Közülük 52 főt agyonlőttek.
1917. február 19.
• A kormány a katasztrofális szénhiány miatt bezáratta az ország valamennyi színházát, moziját, múzeumát és nyilvános szórakozóhelyét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Megint állunk, vazze….
1917. február 21.
• A budapesti napilapok közölték, hogy a papírhiány miatt csökken a lapok terjedelme. A Népszava 12 oldal helyett 10, március 1-jétől pedig 6 oldalon jelent meg.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nyersanyaghiányok – a fővárosi sajtó nehézségei
1917. március 1.
• 20%-kal emelték a dohányárakat.
1917. március 10.
• Oroszországban kitört a februári forradalom.
➞ Kapcsolódó cikkek: „Oroszország népe úgy érzi, hogy már nincs veszíteni valója”
1917. március 15.
• Pétervárott megalakult az ideiglenes kormány Lvov herceg vezetésével. II. Miklós cár lemondott.
1917. március 20.
• A Közélelmezési Hivatal rendeletére szappanjegyet vezettek be Magyarországon. Március 25-én a lisztfejadagot 24 dkg-ról 20 dkg-ra, a kenyérfejadagot 34 dkg-ról 28 dkg-ra szállították le.
1917. március 24.
• IV. Károly békeajánlatot tett Poincaré francia elnöknek.
1917. április 6.
• Az Amerikai Egyesült Államok kormánya hadat üzent Németországnak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Út az USA hadba lépéséhez – ahogy a magyar olvasók látták
1917. április 11.
• Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát.
➞ Kapcsolódó cikkek: A szigorú cenzúra mint fegyelmezési eszköz?!
1917. április 16.
• Lenin visszatért az emigrációból Pétervárra. Másnap a központi bizottság és a szovjetek összoroszországi tanácskozásán ismertette az Áprilisi Téziseket.
1917. április 22.
• Burgonyajegyet vezettek be Budapesten, amelyre a fogyasztók hetenként és személyenként 1-2 kg burgonyát vásárolhattak.
1917. április 23. – 1917. április 24.
• A budapesti Lipták-gyár srapnel-üzemének munkásai élelmiszerhiány miatt sztrájkoltak.
1917. április 24.
• Elhunyt Tömörkény István.
➞ Kapcsolódó cikkek: Meghalt a magyar parasztság realista ábrázolója
1917. április 25.
• Az MSZDP vezetősége a Népszavában felhívta az ellenzéki pártokat, hogy a Tisza-kormány megbuktatására, a háború befejezésére és a demokratikus választójog kivívására hozzanak létre Választójogi Blokkot.
1917. május 4.
• Budapesten több száz belvárosi kereskedősegéd tüntetett a 7 órai üzletzárásról szóló rendelet meghosszabbításáért.
1917. május 7.
• A 10. isonzói csata kezdete.
1917. május 13.
• Országos szociáldemokrata nőkongresszus Budapesten. Az értekezlet nyilatkozatban üdvözölte a nemzetközi nőmunkásmozgalom vezetőit, s határozatban sürgette a békekötést, a hadisegélyek rendezését, a nők választójogának törvénybe iktatását, valamint az állami szociálpolitikai intézkedéseket.
1917. május 19.
• Friedrich Adlert Bécsben halálra ítélték. Szeptember 7-én az ítéletet 18 évi börtönbüntetésre változtatták.
➞ Kapcsolódó cikkek: Merénylet a miniszterelnök ellen – Ausztria, 1916
1917. május 23.
• Tisza István miniszterelnök lemondása.
1917. május 24.
• Budapesten több ezer munkás be nem jelentett tüntetéssel tiltakozott Tisza István és a Nemzeti Munkapárt politikája ellen és éltette az általános választójogot.
➞ Kapcsolódó cikkek: Tüntetés és sípolás a lemondott miniszterelnök ellen
1917. május 27.
• Az igazságügy-miniszter feloldotta a Népszavát az előzetes cenzúra alól.
1917. május 31.
• Az MSZDP az esti órákban 35 helyen tartott népgyűlést Budapesten és környékén a béke, a választójog és a gyülekezési szabadság napirenddel. A rendőrségi tilalom ellenére a gyűléseken mintegy 50 ezren vettek részt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Utcára vinni a politikát
1917. június 4.
• A lajtaújfalusi Első Magyar Szövő és Jutagyár 600 munkásnője sikertelenül sztrájkolt béremelésért.
• Átadták az első Pulitzer-díjat.
1917. június 7.
• A britek páncélosokkal támadtak Flandriában.
1917. június 8.
• IV. Károly Budapestre érkezésekor több mint 100 ezer munkás és polgár tüntetett az általános választójog mellett. A főváros lakossága nevében Bárczy István polgármester memorandumot nyújtott át a királynak az általános választójog bevezetéséről. Választójogi gyűlések voltak Aszódon, Debrecenben, Fiuméban, Győrben, Iglón, Jászberényben, Kassán, Kecskeméten, Kolozsvárott, Miskolcon, Nagykanizsán, Resicán, Szabadkán és Szombathelyen is.
➞ Kapcsolódó cikkek: Utcára vinni a politikát
1917. június 12.
• Görögország hadat üzent a központi hatalmaknak.
1917. június 15.
• A király Esterházy Móricot nevezte ki miniszterelnökké és megalakult az új kormány, amely csak augusztus közepéig maradt hivatalban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az arisztokrata miniszterelnök a munkásokhoz megy tárgyalni, Józsefvárosba
1917. június 18.
• Megjelent a honvédelmi miniszter rendelete, amely a panaszbizottságok hatáskörét kiterjesztette az alkalmazottakra.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A szervezettség erejével…” – az új kormány az alkalmazottak mellett
1917. június 25.
• Elhunyt Gyóni Géza.
➞ Kapcsolódó cikkek: Csak egy éjszakára?! – A Gyóni Géza-jelenség
1917. július 3. – 1917. július 6.
• A csepeli Weiss Manfréd Lőszergyár munkásnői sztrájkkal tiltakoztak társnőik bebörtönzése és a férfiak bevonultatása ellen. A sztrájk hatására a férfiakat visszavitték a gyárba.
1917. július 17.
• A Fővárosi Elektromos Művek több száz munkása egyórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott az alacsony munkabérek, a heti 78 órás munkaidő, az éjszakai és a vasárnapi munka ellen.
1917. július 30.
• Kerenszkij alakított kormányt Oroszországban.
• IV. Károly rendelete megtiltotta, hogy a katonai bíróságok a vádlottak kihallgatása és a hadsereg-főparancsnokság hozzájárulása nélkül halálos ítéletet hozzanak.
1917. július 31.
• Az antant erői offenzívát indítottak Flandriában. A támadást elnyelte a sár.
1917. augusztus 14.
• A kínai kormány hadat üzent a központi hatalmaknak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Oh jaj, hadat üzent Kína
1917. augusztus 14. – 1917. augusztus 22.
• Az MSZDP Budapesten 17 helyen rendezett népgyűlést a hadisegélyek rendezését követelve.
➞ Kapcsolódó cikkek: Adj pénzt, életet adsz!
1917. augusztus 19. – 1917. augusztus 20.
• A magyarországi szakszervezetek VI. kongresszusa.
1917. augusztus 20.
• Esterházy Móric lemondása után Wekerle Sándor lett az új miniszterelnök.
1917. szeptember 1. – 1917. szeptember 30.
• A Galilei Körben tömörült baloldali fiatalok háborúellenes propagandacsoportot hoztak létre Duczyńska Ilona, Sugár Tivadar és Haász Árpád vezetésével.
1917. szeptember 5. – 1917. szeptember 12.
• A Zimmerwaldi Egyesülés III. konferenciája Stockholmban.
1917. szeptember 14.
• Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.
1917. október 1. – 1917. október 20.
• Az országos Népszava-agitáció eredményeként 6230 új előfizetőt szereztek a lapnak.
➞ Kapcsolódó cikkek: Erősítsük meg egyetlen acélos fegyverünket – agitációs hét a Népszaváért
1917. október 9.
• Elhunyt Justh Gyula. A 12-én tartott temetésen Kunfi Zsigmond mondott gyászbeszédet.
➞ Kapcsolódó cikkek: Justh Gyula halálára
1917. október 15.
• Elhunyt Mata Hari.
➞ Kapcsolódó cikkek: Női sztárok, kémnők és legendáik – Száz éve végezték ki Mata Harit
1917. október 24. – 1917. november 9.
• Caporettói áttörés – a Monarchia és Németország csapatai áttörték az olasz frontot és megindultak Olaszország belseje felé (más néven ez a 12. isonzói csata).
1917. november 3.
• A zsírjegyekre kiszolgált ehetetlen margarin miatt több száz asszony tüntetett Budapesten a városháza előtt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Margarinbűztől beteg Budapest
1917. november 7.
• Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
➞ Kapcsolódó cikkek: Ez már a vég? Az orosz forradalom újabb fordulata – a szovjetek átveszik a hatalmat
1917. november 10.
• A Népszava Békét! Fegyverszünetet! című vezércikkében számolt be a szovjetek II. összoroszországi kongresszusáról.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az „új orosz forradalom” visszhangja
1917. november 16.
• Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az antant diktátora a színen – Clemenceau-t nevezték ki a francia kormány élére
1917. november 24.
• A Galilei Kör békegyűlést rendezett Budapesten több száz fő, főleg diák és munkás részvételével. Zádor Pál, a gyűlés szónoka a béketárgyalások azonnali megkezdését sürgette.
1917. november 25.
• Az MSZDP felhívására Budapesten százezrek tüntettek a háború ellen. Az Iparcsarnokban tartott népgyűlés szónoka Bokányi Dezső volt.
➞ Kapcsolódó cikkek: „A munkások napja” – béketüntetés Budapesten 1917 novemberében
1917. december 5.
• Fegyverszünet a keleti fronton.
1917. december 6.
• Finnország kikiáltotta függetlenségét, azaz a korábbi Finn Nagyhercegség kivált Szovjet-Oroszországból.
➞ Kapcsolódó cikkek: Függetlenség után. Polgárháború Finnországban
1917. december 7.
• Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a Monarchiának.
1917. december 21.
• A képviselőházban Vázsonyi Vilmos tárca nélküli miniszter beterjesztette a kormány mérsékelt választójogi törvényjavaslatát. Másnap a Népszava a párt számára elfogadható minimumként értékelte a javaslatot.
1917. december 31.
• Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Függetlenség után. Polgárháború Finnországban
1918. folyamán
• Megjelent Ady Endre A halottak élén című verseskötete.
• Bánki Donát ismertette a Vaskapu-vízierőmű tervét.
1918. január 4.
• Svédország elismerte Finnország függetlenségét.
1918. január 5.
• A Galilei Kör antimilitarista csoportja a budapesti I. sz. huszárlaktanyában Katonatestvérek! és Munkások! Elvtársak! kezdetű, „A Zimmerwaldhoz csatlakozott magyarországi szocialisták csoportja” aláírású röplapokat terjesztett.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az állam bajban volt – 100 éve zárták be a Galilei Kört
1918. január 6.
• Szegeden több ezer munkás tüntetett az élelmiszerhiány miatt. 1500 tagú küldöttség adta át a munkásság követeléseit tartalmazó memorandumot a város polgármesterének.
1918. január 8.
• Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke a kongresszushoz intézett üzenetében nyilvánosságra hozta 14 pontos békefeltételeit.
➞ Kapcsolódó cikkek: Wilson tizennégy pontja
1918. január 12.
• Háborúellenes röplapok előállítása és terjesztése miatt a belügyminiszter feloszlatta a Galilei Kört. Ugyanezen a napon a rendőrség házkutatást tartott a kör helyiségében, és lefoglalta az ott talált iratokat és röplapokat.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az állam bajban volt – 100 éve zárták be a Galilei Kört
1918. január 18.
• A forradalmi eszmék terjedése miatt a belügyminiszter bizalmas utasítást küldött a közigazgatási hatóságoknak az Oroszországból hazatért magyar hadifoglyok, valamint a Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyok fokozottabb megfigyelésére.
1918. január 18. – 1918. január 21.
• Tiltakozásul a készülő breszt-litovszki békediktátum ellen a főváros összes üzemeiben sztrájkba lépett a munkásság azonnali békét és a Wekerle-kormány távozását követelve. A sztrájkhoz csatlakozott a vidéki városok munkássága is.
➞ Kapcsolódó cikkek: Januári sztrájk, februári következmények – 1918 kezdete és a szociáldemokraták
1918. január 22.
• Kijevben kikiáltották a független ukrán államot.
➞ Kapcsolódó cikkek: A breszt-litovszki béke és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása
1918. január 25.
• Lemondott Wekerle Sándor magyar miniszterelnök, de a király újra őt bízta meg kormányalakítással.
• Az Alkotmánypártból, az Apponyi-pártból, a Polgári Demokrata Pártból és néhány néppárti képviselőből megalakult a 48-as Alkotmánypárt nevet viselő kormánypárt.
1918. január 26.
• Átalakult a Wekerle-kormány, amelyből kimaradtak a Károlyi-párt hívei. A Károlyi-párt ellenzékbe vonult.
➞ Kapcsolódó cikkek: Wekerle lemondása után újra miniszterelnök, de kormánya átalakult
1918. január 28.
• A belügyminiszter jóváhagyta a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének alapszabályait.
1918. február 1. – 1918. február 3.
• A Monarchia Cattaróban állomásozó flottájában felkelés tört ki. A matrózok tanácsokat alakítottak, és követelték az azonnali békét, valamint a nemzetiségek önrendelkezési jogát.
➞ Kapcsolódó cikkek: Matrózfelkelés a Cattarói-öbölben
1918. február 5.
• A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amely megtiltotta, hogy a MÁV-alkalmazottak politikai agitációban vegyenek részt vagy politikai lap terjesztésében közreműködjenek.
1918. február 14.
• Szovjet-Oroszország áttért a Gergely-naptár használatára.
1918. február 16.
• Elhunyt Khuen-Héderváry Károly korábbi miniszterelnök.
➞ Kapcsolódó cikkek: Meghalt az erőszakot és a korrupciót ötvöző gróf, a horvát kérdést kiélező bán
• Litvánia deklarálta függetlenségét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Száz éve független(edett) Észtország és Litvánia
1918. február 21.
• A kereskedelemügyi miniszter kiterjesztette a panaszbizottságok hatáskörét a kincstári és katonai üzemekre.
1918. február 24.
• Észtország deklarálta függetlenségét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Száz éve független(edett) Észtország és Litvánia
1918. február 24. – 1918. február 26.
• Kiskunfélegyházán élelmiszerhiány miatt több ezren tüntettek a város utcáin. A tüntetéseknek a rendőrség és a katonaság vetett véget. 100 embert őrizetbe vettek.
1918. március 3.
• Breszt-Litovszkban megszületett a békeegyezmény Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségesei (Bulgária, Törökország), valamint Szovjet-Oroszország között.
➞ Kapcsolódó cikkek: A breszt-litovszki béke és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása
1918. március 7.
• A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a vasárnapi munkaszünetet a húsiparban. A rendelet 5000 munkást érintett.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nyolcórás munkanapokat szerveztek maguknak a vasesztergályosok 1918-ban
1918. március 9.
• A szovjet kormány Pétervárról Moszkvába költözött.
1918. március 18.
• Győrben a szociáldemokraták vezetésével több száz gyári munkás tüntetett a háború ellen, követelte az élelmiszerhiány megszüntetését és a hadisegélyek felemelését.
1918. március 21. – 1918. április 4.
• A németek offenzívát indítottak a Somme-nál.
➞ Kapcsolódó cikkek: A Michael offenzíva 1918-ban: megindul az utolsó nagy nyugati „embermészárlás”
1918. március 24.
• Az MSZDP nőnapi ünnepséget rendezett Budapesten, továbbá 25 vidéki városban és községben. A központi ünnepség szónoka, Bokányi Dezső a békéről és a nők választójogáról beszélt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Nőnap 1918-ban – nem akkor és nem úgy, mint ma
• A Világ című lapban megjelent Szabó Ervinnek a Szociáldemokrácia és politikai erkölcs című, az MSZDP választójogi politikáját élesen bíráló cikke. A Népszava 1918. március 26-i számában Garami Ernő Erkölcs és logika címmel válaszolt Szabó Ervinnek.
1918. március 26.
• Ferdinand Foch-t nevezték ki a nyugati fronton harcoló antant csapatok főparancsnokának.
➞ Kapcsolódó cikkek: A Michael offenzíva 1918-ban: megindul az utolsó nagy nyugati „embermészárlás”
1918. április 10.
• A kormány és a Munkapárt képviselői tárgyalást folytattak az 1917. december 21-én a képviselőház elé terjesztett, Vázsonyi-féle mérsékelt választójogi tervezetről. A Munkapárt képviselői elutasították a reform képviselőházi támogatását.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kormányválság 1918 áprilisában – Wekerle marad, Vázsonyi és Apponyi gróf távozik
1918. április 14.
• Az MSZDP több ezer munkás részvételével népgyűlést tartott az Iparcsarnokban. A gyűlés határozatban követelte az általános választójog törvénybe iktatását és a parlament feloszlatását.
➞ Kapcsolódó cikkek: Két munkástüntetés és egy sztrájk az általános választójogért
1918. április 17.
• Lemondott Wekerle Sándor kormánya.
➞ Kapcsolódó cikkek: Kormányválság 1918 áprilisában – Wekerle marad, Vázsonyi és Apponyi gróf távozik
1918. április 28.
• Elhunyt Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója.
➞ Kapcsolódó cikkek: Gavrilo Princip halála
1918. május 1.
• A magyarországi munkásság országszerte munkaszünettel és népgyűlésekkel ünnepelte meg május elsejét. Budapesten az MSZDP négy ünnepi népgyűlést tartott a Városligetben.
➞ Kapcsolódó cikkek: Május elsejei álom az Európai Egyesült Államokról és az 1918-as Marx-centenárium
1918. május 5.
• Budapesten és vidéken ünnepi megemlékezéseket tartottak Marx születésének 100. évfordulója alkalmából.
➞ Kapcsolódó cikkek: Május elsejei álom az Európai Egyesült Államokról és az 1918-as Marx-centenárium
1918. május 7.
• A központi hatalmak és Románia békekötése.
➞ Kapcsolódó cikkek: A bukaresti béke – átmeneti ábránd a székelyek nyugodt álmáról
1918. május 8.
• A király ismét Wekerle Sándort kérte fel kormányalakításra.
1918. május 12.
• Wekerle Sándor és Tisza István megállapodást kötött, hogy a Vázsonyi-féle javaslat szűkítésével új választójogi reformtervezetet dolgoztatnak ki. A tervezettel kapcsolatos munkálatokat a képviselőház választójogi bizottsága végezte el május 12. és június 7. között.
➞ Kapcsolódó cikkek: A leendő nyilaspárt-alapító zsidózása után leszavazzák Tiszáék a nők választójogát
1918. május 14.
• A Népszava Visszatér Tisza választójoga c. cikkében élesen bírálta a készülő választójogi tervezetet.
1918. május 20.
• A hadsereg egyik legnagyobb katonalázadása robbant ki Pécsen, amelyhez környékbeli bányászok is csatlakoznak.
➞ Kapcsolódó cikkek: A nagy pécsi zendülés és a washingtoni politika Monarchia ellen fordulása
1918. május 24.
• Bemutatták Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művét.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bartók Kékszakállújának ősbemutatója az Operaházban
1918. május 27.
• A harmadik német offenzíva indult meg a Marne-nál.
1918. június 6.
• Budapesten nagygyűlést tartottak a szervezett szocialista munkásnők. A résztvevők állást foglaltak a nők választójoga mellett, s ennek első lépéseként elfogadták a Vázsonyi-féle javaslatot.
1918. június 11.
• A katonai hatóságok „a hadsereg morális bomlásának megelőzése céljából” megtiltották több mint 20, főleg ellenzéki és nemzetiségi újság terjesztését a frontokon. A listán szereplő lapok között volt a Népszava is.
➞ Kapcsolódó cikkek: Lapbetiltás a fronton és zsidózás a cenzúra ürügyén
1918. június 15.
• A francia-amerikai csapatok megállították a németek nyugati támadását.
• A „piavei katasztrófa”: osztrák-magyar támadás indult, mely súlyos emberáldozatok árán sem ért el sikert.
➞ Kapcsolódó cikkek: Amikor a hátország és a katonák is elbuknak: a Monarchia utolsó támadása 1918-ban
1918. június 20.
• 1918. június 20-án a csendőrök négy munkást öltek meg az állami tulajdonban lévő MÁV Gépgyárban, amely után általános sztrájk bénította meg a fővárost, az ország közlekedését és a vidéki üzemek sokaságát.
➞ Kapcsolódó cikkek: Sortűz a MÁV Gépgyárban: sztrájk és Landler Jenő színrelépése
1918. június 26.
• A képviselőház megkezdte a kormány és a Munkapárt választójogi törvényjavaslatának tárgyalását.
1918. július 17.
• II. Miklós cárt és családját kivégezték Jekatyerinburgban.
1918. július 19.
• A képviselőház elfogadta a Wekerle-Tisza-féle választójogi törvényjavaslatot.
1918. július 30.
• Kecelen 150 asszony hadisegélyt követelve megrohanta a községházát. A lázadásnak a rendőrség vetett véget.
1918. augusztus 6.
• Cegléden több száz asszony tüntetett a hetek óta tartó liszt- és zsírhiány miatt. A rendőrség 200 asszonyt őrizetbe vett.
➞ Kapcsolódó cikkek: Rendőrök ütik, rúgják és éheztetik a tüntetés után fogságba vetett kétszáz ceglédi nőt
• A honvédelmi miniszter utasította a karhatalmat, hogy a katonaszökevények ellen egyszeri felszólítás után használják fegyverüket, fegyveres katonaszökevények ellen felszólítás nélkül nyissanak tüzet.
1918. augusztus 8.
• A németek döntő vereséget szenvedtek a nyugati fronton, miután az antant erői tömegével vetették be ellenük a repülőgépeket és a tankokat. Ez volt a német hadsereg „fekete napja”.
➞ Kapcsolódó cikkek: A német hadsereg fekete napja: 1918. augusztus 8.
1918. augusztus 30.
• Moszkvában egy eszer szimpatizáns merényletet követett el Lenin ellen, aki súlyosan megsebesült.
1918. szeptember 2.
• A németek a nyugati front teljes hosszában visszavonulásra kényszerültek.
1918. szeptember 8.
• Károlyi Mihály nyílt levelet intézett ceglédi választóihoz, amelyben kifejtette, hogy a háborút a fegyverek erejével befejezni már nem lehet, a békét tárgyalás és megegyezés útján kell elérni.
➞ Kapcsolódó cikkek: Osztrák–magyar béketervek a Monarchia bukása előtt pár héttel. II. rész
1918. szeptember 15.
• Megindult az antant balkáni offenzívája.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bulgária összeomlik, Tisza a délszlávokat hergeli, bukik a német kancellár
1918. szeptember 25.
• Bulgária békét kért az antanttól. 30-án Szalonikiben aláírták a fegyverszünetet.
➞ Kapcsolódó cikkek: Bulgária összeomlik, Tisza a délszlávokat hergeli, bukik a német kancellár
1918. szeptember 30.
• Elhunyt Szabó Ervin. Október 2-án tartott temetésén több ezren vettek részt.
➞ Kapcsolódó cikkek: Száz éve halt meg Szabó Ervin – mivel lennénk szegényebbek nélküle?
1918. október 1. – 1918. október 31.
• Ebben a hónapban 44 ezren haltak meg spanyolnáthában. A legtöbb áldozat Budapesten és Máramaros megyében volt.
➞ Kapcsolódó cikkek: 1918 ősze: Magyarországon pusztít a spanyolnátha
1918. október 3.
• Németországban Max von Baden alakított kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állított össze.
➞ Kapcsolódó cikkek: Német összeomlás, forradalom és felülről elrendelt demokratizálás 1918 őszén
1918. október 4.
• Burián István, a Monarchia külügyminisztere békeajánlattal fordult Wilson amerikai elnökhöz.
➞ Kapcsolódó cikkek: Osztrák–magyar béketervek a Monarchia bukása előtt pár héttel. I. rész
1918. október 6.
• Zágrábban megalakult a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa.
➞ Kapcsolódó cikkek: A zágrábi nemzeti tanács a délszláv nemzeti állam megalakulását követeli
1918. október 16.
• A parlament üléséről távozó Tisza István ellen sikertelen merényletet kísérelt meg Lékai János.
1918. október 17.
• A Parlamentben Tisza István kijelentette: „Ezt a háborút elveszítettük”.
1918. október 18.
• A képviselőház megvitatta Károlyi Mihálynak az 1867-es kiegyezés érvénytelenítésére, Magyarország teljes önállóságára vonatkozó törvényjavaslatát.
1918. október 22.
• A Munkapárt kimondta feloszlását és beolvadt a 48-as Alkotmánypártba.
1918. október 23. – 1918. október 24.
• Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács az Országos Radikális Párt, a Károlyi-párt és az MSZDP képviselőiből.
1918. október 25.
• A Galilei Kör tagjai eltávolították a kör hatóságok által lezárt helyiségéről a pecséteket. A Kör ismét megkezdte működését.
1918. október 28.
• Prágában a Cseh Nemzeti Bizottság proklamálta Csehszlovákia függetlenségét.
• Az olaszok a Piave folyónál áttörték a frontot.
➞ Kapcsolódó cikkek: Megindul a Monarchia elleni utolsó olasz katonai csapás, a franciák elérik a Dunát
1918. október 29.
• A horvát sabor (parlament) kinyilvánította Horvátország függetlenségét a Monarchiától, és megalakította a Nemzeti Tanács Szlovén–Horvát–Szerb Államát
➞ Kapcsolódó cikkek: A délszláv egységállam gyötrelmes megalakulása
1918. október 31.
• Meggyilkolták Tisza Istvánt.
• Károlyi Mihály lett az új miniszterelnök.
• Budapesten győzött az őszirózsás forradalom.
➞ Kapcsolódó cikkek: Őszirózsás forradalom – egy polgári demokratikus kísérlet, megosztott elitekkel
1918. november 3.
• A Monarchia és az antant képviselői fegyverszünetet írtak alá Padovában.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az első világháború vége: a fegyverszünet bizonytalanságba taszítja Magyarországot
1918. november 3. – 1918. november 4.
• Flottalázadás a németországi Kielben.
1918. november 6.
• Megkezdődött a Magyarországon lévő orosz hadifoglyok hazaszállítása.
1918. november 8. – 1918. november 30.
• 270 ezer orosz, 48 ezer olasz és szerb hadifogoly hagyta el Magyarországot.
1918. november 9.
• Németországban a forradalmat követően lemondott a császár, megszületett a Weimari köztársaság.
1918. november 10. – 1918. november 30.
• Több mint egymillió katona tért haza a frontról Magyarországra.
➞ Kapcsolódó cikkek: Erőszakhullám a háború befejezése után, 1918 őszén
1918. november 11.
• A compiègne-i erdőben aláírták a fegyverszünetet, így a nyugati fronton is megszűntek a harcok. Véget ért az első világháború.
➞ Kapcsolódó cikkek: Az első világháború vége: a fegyverszünet bizonytalanságba taszítja Magyarországot
• Kikiáltották az önálló és független Lengyelországot. Első államfője Józef Piłsudski.
1918. november 12.
• Kikiáltották az osztrák köztársaságot.
1918. november 13.
• IV. Károly király Eckartsauban nyilatkozatot adott ki, amelyben lemondott a magyarországi államügyek vitelében való részvételről és kinyilatkoztatta, hogy elismeri azt az államformát, amelyet a nemzet választ.
1918. november 14.
• Prágában megnyílt a csehszlovák nemzetgyűlés. A köztársasági elnök Tomáš Garrigue Masaryk.
➞ Kapcsolódó cikkek: A háború végétől Trianonig: Csehszlovákia és Nagy-Románia megalakulása
1918. november 15.
• Leszerelő tisztek bajtársi szövetségeként megalakult a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE).
1918. november 16.
• Kihirdették a Magyar Nemzeti Tanács néphatározatát: Magyarország független és önálló népköztársaság.
➞ Kapcsolódó cikkek: A köztársaság (és nem a népköztársaság) kikiáltásáról írt a konzervatív Budapesti Hírlap A népköztársaság 1918. november 16-a kikiáltását ünnepli a Népszava Felemás korlátok: a német, az osztrák-német és a magyar köztársaságok kikiáltása 1918-ban Az élet szent születésének napjáról írt Az Est a köztársaság kikiáltása után
1918. november 18.
• Kikiáltották Lettország függetlenségét.
1918. november 20.
• A Román Nemzeti Tanács kiáltványa állást foglalt Magyarország románok lakta területeinek Nagy-Romániához való csatlakozása mellett. Az igényelt területek: Erdély, a Bánát, Arad, Bihar, Szatmár és Szilágy megye, valamint részben Békés, Csanád és Ugocsa megye.
1918. november 23.
• Közzétették az 1918. évi I. néptörvényt, amelynek értelmében minden 21. életévét betöltött férfi és 24. életévét betöltött, írni és olvasni tudó nő választójogot kapott.
1918. november 24.
• Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja.
1918. december 1.
• Belgrádban Sándor szerb régens bejelentette a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulását
➞ Kapcsolódó cikkek: A délszláv egységállam gyötrelmes megalakulása
• Spanyolnáthában elhunyt Kaffka Margit írónő.
• Az erdélyi románok nemzeti gyűlése Gyulafehérváron kimondta a Romániával való egyesülést.
➞ Kapcsolódó cikkek: A háború végétől Trianonig: Csehszlovákia és Nagy-Románia megalakulása
1918. december 2.
• A román hadsereg bevonult Marosvásárhelyre.
1918. december 3.
• Vix alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője jegyzékben követelte a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának.
1918. december 6.
• Frontról hazatért katonák tüntettek Budapesten, leszerelési segélyt és pénzt követelve.
1918. december 7.
• Megindult a Vörös Újság, a Kommunisták Magyarországi Pártja hivatalos lapja.
1918. december 12.
• A vallás- és közoktatásügyi miniszter közzétette december 7-i rendeletét, amely megszüntette a nők felvételét korlátozó intézkedéseket a Műegyetemen, a jogakadémiai és a gyógyszerészi karokon.
1918. december 24.
• A román csapatok bevonultak Kolozsvárra.
➞ Kapcsolódó cikkek: A háború végétől Trianonig: Csehszlovákia és Nagy-Románia megalakulása
1918. december 28.
• A szénhiány miatt a minisztertanács 1919. január 1-től bezáratja a színházakat és a mozikat.
1918. december 29.
• A csehszlovák hadsereg bevonult Kassára.
1918. december 30.
• A balkáni francia hadsereg csapatai bevonultak Szegedre, és a Bánátban kordont vontak a román és a jugoszláv hadsereg közé.