„Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát” – olvashatjuk a kronológiában, 1917. április 11-i dátummal. Utóbbi rögtön némi meglepetést kelt: miért, korábban, 1914 nyara óta nem volt cenzúra alatt a Népszava? Nem számolt be a lap gyakran arról, hogyan küzd a cenzúrával, mely cikkeit, cikkrészleteit törölték a cenzorok? A válasz a háborús sajtóellenőrzés bonyolultságában rejlik. Az előzetes cenzúrán ugyanis azt értették, hogy az erre kötelezett lap egy kinyomtatott példányát még a terjesztés megkezdése előtt három órával be kellett mutatni a hatóságnak, amely azt átvizsgálva megadta az engedélyt a szétküldésre, de ha a „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalmat talált benne, akkor azt megtilthatta. Ez azonban nem vonatkozott az összes sajtótermékre, csak arra, amely „arra okot szolgáltatott”, azaz amelyet külön rendeletben előzetes cenzúra alá helyeztek.
A lapok természetesen igyekeztek elkerülni, hogy előzetes cenzúra alá kerüljenek. Így részben „önként” küldték el keményebb hangvételű cikkeiket a sajtóellenőrző hivatalhoz, részben bizonyos témáknál (eleinte hadihíreknél, majd fokozatosan egyre több kérdésnél) előírás is volt az előzetes jóváhagyás, azaz a gyakorlatban szinte minden lapnál érvényesültek a cenzurális viszonyok. A Népszavánál tehát 1917 áprilisa előtt a gyakori kihagyások – az üres sorok, sőt üres oldalak – erre az előzetes jóváhagyásra, pontosabban annak hiányára utalnak, amikor a kifogásolt részeket, egész cikkeket a lap szerkesztői már nem tudták vagy éppen nem akarták más anyaggal pótolni. Az újságok fehér foltjait persze kezdettől kifogásolta a hatóság, több utasítással igyekezett is ezt a gyakorlatot megszüntetni, de ahogy például a Népszava 1917. márciusi számaiban látható, nem mindenhol járt sikerrel. Ekkor következett el a szigorúbb fellépés.
A Népszava előzetes cenzúra alá helyezése azonban ennél sokkal komolyabb konfliktusra utalt. 1917 tavaszán, az orosz forradalom után Magyarországon is egyre erősödött a háborúellenes hangulat, a szociáldemokrata munkások és vezetőik az eddigieknél határozottabb fellépés mellett döntöttek az április elején tartott kongresszusukon. A tanácskozás határozatát ismertető április 11-i Népszava-vezércikk a Békét és demokráciát! címet kapta, és jelezte azt, hogy a szociáldemokraták egyértelműen és nyíltan szembefordultak Tisza Istvánnal és kormányzatával. Ez állt az újság fegyelmezésének hátterében – de a kísérlet kudarccal zárult. A kormányzat már pár héttel később, május elseje megünneplésének kérdésében engedni kényszerült a szociáldemokratáknak, majd május végén magának Tisza Istvánnak kellett távoznia a miniszterelnöki székből. Az ő lemondása után pár nappal pedig a Népszavát is feloldották az előzetes cenzúra alól.

Közöljük olvasóinkkal = Népszava, 1917. április 12.
A Népszava előzetes cenzúrája = Népszava, 1917. április 19.
Kelemen Roland: Sajtószabadság vagy hadiérdek? – Az első világháború dilemmája = Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2014/2.
Paál Vince: A sajtó szabadsága a „nagyháború” éveiben (1914–1918) = A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989. Szerk. Uő. Budapest, 2015. 15–42.
Paál Vince: A magyarországi sajtó és a hatalom az első világháború kitörésének idején = Médiatudományi Intézet honlapja
Paál Vince: A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. I–VIII. = Médiatudományi Intézet honlapja

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1917. április 12.
Közöljük olvasóinkkal,

hogy az igazságügy-minisztérium április 11-én kelt 20900/917 I. M. III. számú rendeletével előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát. Ez az intézkedés az eddigi cenzúra megszigorítását jelenti, és azzal jár, hogy lapunk kézbesítése körül elháríthatatlan késedelmek következnek be. Bár mindent el fogunk követni, hogy ezek a késések minél jelentéktelenebbek legyenek, mégis kénytelenek vagyunk olvasóink elnézését kérni, ha e kormányintézkedés következtében a lapot nem tudnák ugyanabban az időben eljuttatni hozzájuk, mint eddig.

Népszava, 1917. április 19.
A Népszava előzetes cenzúrája

Az igazságügy miniszter tudvalevően elrendelte a Népszava ellen az előzetes cenzúrát. A megváltozott viszonyok következtében a Népszava szerkesztősége megokolt beadványban az előzetes cenzúra hatályon kívül való helyezését kérte. A beadványt lapunk más helyén közöljük.
[A beadvány szövege valószínűleg a cenzúra miatt nem jelent meg a lapban. Nem engedélyezett cikkre egyébként elvileg tilos volt utalni az újságokban.]