1917 augusztusának utolsó napjaiban a Szociáldemokrata Párt értekezletet tartott a szabadszervezetek és a pártszervezetek részvételével a hadisegélyek felemelése ügyében. A hadisegély valójában gyűjtőfogalom volt, ez alá tartozott a hadbavonult közvetlen családjának kifizetett havi járulék, valamint a hadiözvegyek és hadiárvák számára adott juttatás is. Törvény szabályozta, hogy pontosan ki és mekkora segélyben részesül – ez az összeg azonban már a háború elején is nagyon kevés volt. Az állam nem volt túl bőkezű a katonák hozzátartozóival, a segélyekből lehetetlen volt akárcsak a napi élelmezést megoldani. A háború előrehaladtával mind erősebbé váltak azok a hangok, melyek a segélyek rendezését követelték, 1917 augusztusában pedig végképp elszakadt a cérna. A szomszédos osztrák parlament ugyanis megszavazta a segélyek felemelését, ami anomáliákhoz vezetett a Magyar Királyság területén. Míg korábban viszonosság állt fent a segélyek összegében, az új jogszabállyal ez megszűnt: az osztrák katona Magyarországon élő családtagjai a fölemelt osztrák segélyt kapták. Az ügyet megszellőztető Népszava a választójog kiterjesztésében látta volna a megoldást, hiszen ha az osztrákokhoz hasonlóan minden 24. életévét betöltött férfi szavazhatna, minden bizonnyal a családok támogatása mellett tenné le voksát, s nem lenne a nőkkel és a gyerekekkel szemben olyan szűkmarkú, mint a Tisza-kormány volt.

Felhasznált irodalom:
Bécs és Budapest = Népszava, 1917. augusztus 1.
A szociáldemokrata párt a hadisegélyek fölemelését követeli = Pesti Hírlap, 1917. augusztus 4.
A hadisegély felemelésének előkészületei = Az Est, 1917. augusztus 10.

Készítette: Kaba Eszter