A világháború a nemzetközi szocialista mozgalmat és annak szervezetét, a II. Internacionálét is megosztotta: a hadviselő országokban a szociáldemokraták egy része beállt – több-kevesebb lelkesedéssel – a háborús kormányok mögé, míg más részük egységes háborúellenes kiállást szorgalmazott. 1915. szeptember elején a háborúellenes irányzat képviselői tartottak nemzetközi értekezletet egy svájci faluban, Zimmerwaldban, amelyen több semleges ország delegáltjai mellett francia, német és orosz szocialisták is részt vettek. (A Népszava tudósítása szerint az angol meghívottaknak a brit kormány nem adott útlevelet, így ők nem lehettek jelen.)
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot hivatalosan nem hívták meg az értekezletre, és azon a pártból magánemberként sem vett részt senki. Ugyanakkor a Népszava, ha jelentős késéssel is, de pozitívan és egyetértően számolt be a tanácskozásról, szemben a német és osztrák szociáldemokrata párt vezetőivel, akik nyilvánosan elítélték azt. A Népszava üdvözölte a nemzetköziség újjáéledését („semmi Internacionálénál jobb a csonka Internacionálé is”), és egyetértett az „imperialista háború” elítélésével. Az értekezlet „Európa proletárságához” címzett békekiáltványát az újság nem közölhette a cenzúra miatt, de azt igen, hogy „a szocialisták feladata (…) mindent megtenni a mielőbbi béke érdekében.”

Felhasznált irodalom:
A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. IV/B. kötet. Budapest, 1969. 139–140.
Pártügyek. Nemzetközi szocialista értekezlet Svájcban = Népszava, 1915. szeptember 16.
Pártügyek. Szocialista kiáltvány a béke érdekében = Népszava, 1915. szeptember 18.
A svájci nemzetközi értekezlet = Népszava, 1915. szeptember 25.
Pártügyek. A nemzetközi szocialista értekezlet = Népszava, 1915. szeptember 25.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1915. szeptember 16.
Pártügyek. Nemzetközi szocialista értekezlet Svájcban

A napokban Bern közelében értekezletre jöttek össze a háborút viselő és a semleges országok szocialista pártjainak a képviselői. Megjelentek többek között az olasz parlamenti csoport, a francia szindikalisták, az oroszországi, svédországi és balkáni szocialisták képviselői. Az értekezleten főként eszmecserét folytattak és valószínűleg proklamációt fognak kibocsátani.

Népszava, 1915. szeptember 16.
Pártügyek. Szocialista kiáltvány a béke érdekében 

Megírtuk már, hogy Bern közelében a napokban nemzetközi szocialista összejövetelt tartottak. Mint az Avanti közli, 12 államból (köztük Németországból és Franciaországból is) 40 küldött vett részt. Négynapi tanácskozás után egyhangúlag elhatározták, hogy kiáltványt adnak francia és német nyelven, két francia és két német küldött aláírásával. 

Népszava, 1915. szeptember 25.
A svájci nemzetközi értekezlet

Szeptember 5–8-a között Zimmerwaldban, Bern közelében nemzetközi szocialista értekezlet volt, amelyről röviden már hírt adtunk. Noha ez az értekezlet, összehívása módját tekintve, sok szempontból kifogásolható volna: azért mégis a nemzetközi proletárpolitika fontos és örvendetes eseményének tekintjük. Egyrészt azért, mert semmi Internacionálénál jobb a csonka Internacionálé is. Másrészt azért, mert ez az értekezlet kifejezést adott a nemzetközi munkásosztályban élő békevágynak, hangsúlyozta a szocializmus alapelveihez, az osztályharc gondolatához való hűségét, tiltakozott az imperializmus hódító politikája ellen, hitvallás volt a népek és nemzetek önrendelkezési joga mellett, egyszóval amellett, amit a szocializmus legalapvetőbb politikai elveinek kell tekinteni.
A Berner Tagwacht, amely részletes tudósítást közöl az értekezletről, beszámol az előzményekről, hogyan született meg ez az értekezlet. Miután a háború szétszaggatta a proletárság nemzetközi érintkezését és mivel azok a nemzeti ellentétek, amelyek a háború előtt csak a kormányok politikáját határozták meg, a háború kitörése óta megfertőzték a munkásosztályt is: természetesen lehetetlenné vált jóideig minden akció, amely a különböző államok proletárjait közös cselekvésre egyesítette volna a háború ellen és a béke érdekében. A semleges államok szociáldemokrata pártjai azonban nem nyugodtak bele az Internacionálénak ebbe a megbénulásába, hanem kísérletet tettek arra, hogy a munkások nemzetközi szövetségét valamilyen formában újból föltámasszák. Már 1914 szeptemberében közös értekezletet tartott az olaszországi és svájci szociáldemokrata párt Luganóban. Az amerikai szocialisták ugyanakkor Washingtonba akartak nemzetközi szocialista értekezletet összehívni és vállalkoztak arra, hogy az odautazók összes költségeit fedezik. 1915 januárjában Koppenhágában az északi semleges államok szocialistái tanácskoztak. Megelőzte ezt a tanácskozást az antant-államok szocialistáinak londoni értekezlete és követte a közép-európai államok szocialistáinak bécsi tanácskozása. Mindezek az értekezletek azonban nem jártak azzal az eredménnyel, hogy az összes államok szocialistáit közös tanácskozásra lehetett volna összehozni.
Mindezekből azt a következtetést vonták le a svájci és az olasz szocialisták, hogy azokat a szocialista pártokat vagy párttöredékeket, amelyek ellenzik a hadviselő államok szocialista pártjai többségétől elfogadott háborús álláspontot, külön értekezletre hívja össze. Ez az értekezlet tehát a szocialista pártokon belül kialakult ellenzék értekezlete volt, amelynek célja a béke mellett való nemzetközi agitáció megindítása volt, amely agitációt a szocializmus legnemesebb hagyományai és kötelességei értelmében a munkásinternacionálénak kell vezetni. Az értekezleten a következők voltak képviselve: Németországból egyes ellenzéki csoportok, Franciaországból a vas- és fémmunkásszövetség hivatalosan képviseltette magát és a Confederation General du Travail (az Általános Munkásszövetség) kisebbsége. Olaszországból úgy a párt, mint a parlamenti frakció hivatalosan képviseltette magát. Angolországból a független munkáspart hivatalosan és a brit szocialista párt kisebbsége. Az angol kormány azonban nem adott útlevelet a kiküldötteknek. Oroszországot a három szocialista frakció kiküldöttei, valamint a lett szociáldemokraták és a zsidó Bund kiküldöttei képviselték. Lengyelországnak az osztályharc alapján álló három szocialista szervezete, Romániának szocialista pártja, az egyik bolgár frakció hivatalos kiküldöttekkel volt képviselve, úgyszintén Svéd- és Norvégország szocialista pártja. Hollandiából csak az egyik radikális pártcsoport küldött képviselőt, Svájcban pedig az országos pártvezetőség az egyes elvtársak tetszésére bízta, hogy részt vegyenek-e vagy sem az értekezleten.
Az értekezlet tanácskozásai négy napig tartottak. Főképpen az egyes államokban és különösen a szocialista pártokban uralkodó állapotokról tettek a kiküldöttek jelentést. Valamennyien leírták azokat a jelenségeket, amelyek a nemzetközi érintkezés megakadása következtében állottak elő és azt hangoztatták, hogy az imperialista. háborút nem lehet az osztályharc módszere gyanánt tekinteni. A békéért való működés pedig csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi irányban és alapon indul meg. A proletárság érdeke azt követeli, hogy a hadviselő államok munkásosztályai támogassák egymást.
Az értekezlet legfontosabb napirendi pontja a proletárság békeakciójának megbeszélése volt. Amikor e pontot tárgyalni kezdték, az értekezlet francia és német résztvevői nevében Németország részéről Adolf Hoffmann porosz tartománygyűlési képviselő és Georg Ledebour német birodalmi képviselő, a franciák részéről A. Merrheim, a francia vas- és fémmunkásszövetség titkára és A. Bourderon közös nyilatkozatot terjesztettek az értekezlet elé. [itt a cenzúra törölt egy részt]
Egyúttal kifejezték azt is, hogy a pártközi békét ártalmasnak tartják és hogy az osztályharc szellemében fognak ezentúl működni.
Ezen a német-francia nyilatkozaton kívül az értekezlet „Európa proletárságához” címzett békekiáltványt fogadott el, amelyet az összes megjelent nemzeti küldöttségek képviselői aláírtak. Ezt a kiáltványt az ismert sajtóviszonyoknál fogva nem közölhetjük, meg kell elégednünk azzal, hogy ez a kiáltvány azon az elvi alapon áll, amelyet a szocializmus a háború előtt a háborúval szemben elfoglalt és a kiáltvány a háború eseményeiből a régi szocialista fölfogás helyességére következtet. Azonfölül természetesen eme elvi fölismerés szellemében való cselekvésre szólítja föl Európa proletárságát.
[itt a cenzúra törölt egy bekezdést]
Ez az értekezlet kétségtelenül fontos fordulópontot jelent a nemzetközi szocialista mozgalom történetében és mindenesetre azt mutatja, hogy a szocialista munkásoknak legalább egy részében él az a kötelesség, amelyet a koppenhágai és bázeli nemzetközi kongresszusok a szocialisták föladata gyanánt jelölt meg: a háború kitörése után mindent megtenni a mielőbbi béke érdekében.

Népszava, 1915. szeptember 25.
Pártügyek. A nemzetközi szocialista értekezlet

Polgári lapok téves híradásaival szemben a Népszava szombati számában ismertetjük a Bern közelében lefolyt nemzetközi szocialista értekezletet. Külön is figyelmeztetni akarjuk olvasóinkat arra, hogy csakis ezek a híradások a hitelesek, nem pedig azok a kalandos hírek, amelyek egyes polgári lapokban megjelentek.