Olaszország haderejét az első világháború végén inkább kímélni próbálta – arra vártak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia magától szétesik. A várakozás nem volt alaptalan, de az olaszokat antantbeli szövetségeseik arra ösztökélték, hogy indítsanak nagy támadást a Monarchia ellen – ami 1918. október 24-én meg is történt. A végóráit élő Monarchia a várakozásokhoz képest komoly ellenállást tanúsított, az olaszok hatalmas veszteségeket szenvedtek, de végül sikerült előrenyomulniuk. Nézzük, mit írt erről a Magyarország! Nyilvánvalóan a tüzérségi előkészítést észlelhették 23-án a hadvezetőségnél, amelynek jelentését 24-én a következő címmel vette át a lap: „Az olaszok élénk tüzérségi és repülő tevékenysége”. A hivatalos közlemény kurtán így hangzott: „Olasz harctér: Élénk ellenséges tüzérségi és repülőtevékenység az egész harcvonal mentén.” Október 25-én ez írta a lap: „Tegnap az ellenséges tüzérségi tüzelés a Brenta és a Piave közti szakaszon, valamint a Montello vidékén igen hevessé vált. Egyébként is élénk tevékenységet fejtettek ki az ellenséges ütegek.” Csak a 26-i kiadásban szerepelt: „Offenzívát indítottak az olaszok.” Az alcím pedig árulkodó volt: „Heves küzdelemmel mindenütt visszavertük.” Az október 24-én megindult offenzíva során meglepődött az olasz hadvezetés: a Monarchia kimerült katonái sorra verték vissza a rohamaikat. Még október 26-án is öt rohamot állított meg a 40. honvéd hadosztály. 27-én pedig a Monarchia ellentámadást indított, miközben az olaszok már 35 ezer embert vesztettek. Végül csak október 28-án kezdtek visszavonulni ezen a fronton a Monarchia erői – pedig már 25-én felbomlóban voltak a sorai: a losonci gyalogezred egyik zászlóalja, majd a 22. székely gyalogezred katonái is fellázadtak.
A Magyarország október 25-i beszámolója szerint Fiuméban a 79-es gyalogezred horvát legénysége is fellázadt és benyomulva a honvédkaszárnyába, az ottani katonákat lefegyverezte. Ezután megszállták a dohánygyárat, a pályaudvart, a törvényszéket, a fogházból szabadon eresztették a rabokat, a rendőrséget lefegyverezték és állítólag két rendőrtisztet halálra kínoztak. Ezután magyar katonák vonultak be a városba, és a hivatalos közlés szerint helyre állt a nyugalom.
Közben a balkáni fronton komolyabb harcok nélkül vonultak vissza októberben a Monarchia erői. Szerbiában, Montenegróban és Albániában Kövess Hermann tábornagy folyamatosan adta fel a pozícióit. Október 24-én megjelent a Magyarországban a francia álláspont is, Clemenceau lapjára hivatkozva: „Harcolni fogunk a feltétlen megadásig”. A L’Homme Libre azt írta: „Lehetséges, hogy a tárgyalásokat folytatni fogjuk ellenfeleinkkel, annyi azonban tény, hogy egyelőre tovább harcolunk és csupán azt tudjuk, hogy harcolni fogunk, míg csak az ellenfél feltétel nélkül meg nem adja magát.” Szintén aznapi hír szerint a franciák Vidinnél elérték a Dunát (ezt az tette lehetővé, hogy Bulgária szeptember végén szállt ki a háborúból) és elzárták a Duna forgalmát. Mindez már a katonai vereség előtti utolsó napokban történt, a Monarchia sorsa pedig közben politikailag is megpecsételődött.

Felhasznált irodalom:
Az olaszok élénk tüzérségi és repülő tevékenysége = Magyarország, 1918. október 24.
Szerbiában további jelentékeny területeket ürítünk ki Montenegró egy részével együtt = Magyarország, 1918. október 24.
„Harcolni fogunk a feltétlen megadásig”. Clemenceau lapjának kijelentése = Magyarország, 1918. október 24.
A franciák Vidinnél elérték a Dunát. Elzárták a Duna forgalmát = Magyarország, 1918. október 24.
Szerbiai frontunkat Jagovinára vontuk vissza = Magyarország, 1918. október 25.
A fiumei események, Wekerle bukása és a Gotterhalte-botrány a Házban = Magyarország, 1918. október 25.
Fiuméban helyreállt a rend = Magyarország, 1918. október 25.
Offenzívát indítottak az olaszok. Heves küzdelemmel mindenütt visszavertük = Magyarország, 1918. október 26.
Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja. 1914–1918. Budapest, 2014.

 Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Magyarország, 1918. október 24.
Az olaszok élénk tüzérségi és repülő tevékenysége

Az albán-montenegrói határhoz közelednek csapataink – Meghiúsult ellenséges átkelési kísérlet Kraljevónál

Hivatalos jelentés október 23-ról. (Érkezett délután 4 óra 30 perckor.)

Olasz harctér: Élénk ellenséges tüzérségi és repülőtevékenység az egész harcvonal mentén.

Balkáni harctér: Albániai haderőink a Montenegró és Albánia közötti határhoz közelednek. A nyugati Morava mellett és Kruseváctól északra tovább folynak at utóvédharcok. Kraljevónál meghiúsítottunk egy ellenséges átkelési kísérletet.

A vezérkar főnöke.

Magyarország, 1918. október 24.
Szerbiában további jelentékeny területeket ürítünk ki Montenegró egy részével együtt

A bécsi Arbeiterzeitung írja:

Á katonai események Szerbiában és Albániában, amelyek külsőleg csak gyenge hátvédek által fedezett, szinte harcnélküli visszavonulásnak látszanak, valóságban önkéntes — stratégiai értelemben vett önkéntes — kiürítés jellegével bírnak, az elfoglalt és immár politikai okokból kiürítendő területekről. Hogy milyen körülmények idézték elő ezt a kiürítést, felesleges magyarázni, miután azok általánosan ismertek. Csupán azt kell megállapítani, hogy az ellenség különös nyomása nélkül történtek, aki különben összesen 130000 emberből és gyenge utánpótlásából álló seregével sokkal gyengébb volna, semhogy a széles hegyi telepen az észak-albániai alpesek és a Timok-völgy (között a komoly ellenállást elégségesen megtámadhatná. Másrészt pedig nem volna nehéz ezeket a szűk völgyeket, amelyek nagyobb csapateltolásokra tüzérséggel és egyéb eszközökkel alkalmasak, megvédelmezni és ha ez meg nem történik, akkor ez a kiürítés szándékát világosan bizonyítja.
A kiürítés fokozatosan történik. Szerbiában az ellentállási vonalat először arra a szakaszra vonták vissza, amelyet a Timok és a nyugati Morava határoz meg. Albániában, ahol az olaszok csak lassan nyomulnak utánunk, a Drin és Mati folyók szakaszára. Ezeknek a szakaszoknak a tartását szintén nem tervezték tartósra, sőt azt kell várni, hogy minden fontos anyag elszállítása után Szerbiában további jelentékeny területeket és Montenegró egy részét is kiürítik. A bandák tevékenysége, amely az utóbbi időben növekedett és mindenesetre szükségessé teszi, hogy a visszavonulási vonalak biztosítására harci csapatokat fordítsanak, nem komoly veszedelem.

Magyarország, 1918. október 24.
„Harcolni fogunk a feltétlen megadásig”

Clemenceau lapjának kijelentése

Bécs, október 23.

(A „Magyarország” tudósítójának telefonjelentése)

A „Telegrpahen Compagnie”-nek jelentik Hágából: Clemenceau lapja, a „L’Homme Libre” a következőket írja: Lehetséges, hogy a tárgyalásokat folytatni fogjuk ellenfeleinkkel, annyi azonban tény, hogy egyelőre tovább harcolunk és csupán azt tudjuk, hogy harcolni fogunk, míg csak az ellenfél feltétel nélkül meg nem adja magát.

Magyarország, 1918. október 24.
A franciák Vidinnél elérték a Dunát

Elzárták a Duna forgalmát

Francia jelentés. Október 20.

Október19-én a francia csapatok 34 napi offenzíva után Vidinnél elérték a Dunát és elzárták a Duna forgalmát. Tüzérségi tűzzel kifutásra kényszerítettünk egy, a túlparton levő ellenséges monitort.