A háború már az első napokban megjelent a mindennapok szintjén, például a piacokon is. A részleges, majd az általános mozgósítás annyira igénybe vette a vasúti infrastruktúrát, hogy a nagyvárosok, különösen Bécs és Budapest élelmiszerekkel történő ellátása komoly gondot okozott. Ennek nyomán – illetve ahogy a Népszava cikkeiben olvashatjuk: ezt ürügyül felhasználva – az alapélelmiszerek ára elindult felfelé. A drágulás, az „élelmiszeruzsora” viszont a lakosság tiltakozását váltotta ki, amely néhol tettlegességig, az árusok megveréséig fajult. Minderre reagálva a liberális fővárosi vezetés a kormánnyal együttműködve próbálta megoldani a hadiszállítások és városok ellátásának kettős feladatát, továbbá fellépett az indokolatlan áremelések ellen, bizonyos helyeken akár az árak maximálásával is. A szociáldemokrata lap az első napokban élesen kritizálta az intézkedések lassúságát, valamint azt, hogy azok inkább a főváros előkelőbb, belső városrészeit és vásárcsarnokait érintették, és nem a munkások lakta külső területeket és a Budapest környéki településeket.
Hatósági intézkedést az élelmiszeruzsora ellen! = Népszava, 1914. július 30.
Az élelmiszerdrágaság = Népszava, 1914. július 31.
Az élelmiszerdrágaság = Népszava, 1914. augusztus 1.
Nincs élelmiszerdrágaság = Népszava, 1914. augusztus 2.
Népszava, 1914. július 30.
Hatósági intézkedést az élelmiszeruzsora ellen!
A legnagyobb föladatok egyike most a fővárost és a vidéki városokat kellő mennyiségű és nem drága élelmiszerekkel ellátni. Tagadhatatlan tény, hogy az élelmiszerdrágaság szerdán a fővárosban még sokkal nagyobb volt, mint kedden. Így a liszt ára újabb 10–14 fillérrel, a burgonyáé 8–10 fillérrel emelkedett. Beszélik, hogy a vásárcsarnokban egy kereskedő 50 fillért követelt egy kilogramm burgonyáért, mire a hatóság közegei 600 korona pénzbüntetésre ítélték és elvették árusító helyét a vásárcsarnokban. Hogy igaz-e a hír, nem tudjuk, de mindenesetre helyes volna, ha a hatóság minél előbb példás büntetést mérne az élelmiszeruzsorásokra. Hihetetlen módon felszökött a tej ára is; egy liter tejért 44–50 fillért követelnek. Egységárról szó sincsen, minden kofa, minden kereskedő annyit követel, amennyi épp eszébe jut.
A főváros és kormányhatóságok eddig csak a tanácskozásig jutottak el. Az élelmiszeruzsora megakadályozására Bárczy István polgármester sürgős ankétot hívott össze, amelyen a szakminisztériumok képviselői is részt vesznek. Intézkedésről azonban még szó nincsen. Csak egy hosszú és semmitmondó sajtóközleményt helyezett el a főváros vezetősége a sajtóban, amelyben főleg a vonat-összeköttetés hiányának rója föl a drágulást és ígéri, hogy a katonai körökkel egyetértésben segíteni fog ezen.
A főváros azonkívül a saját hatáskörében foglalkozik azzal, hogy egyes igen fontos élelmicikket nagy mennyiségben beszerezzen és azokat részben az illető iparosoknak, részben az illető kereskedőknek rendelkezésére bocsássa. Ez természetesen nem élelmiszer-kiosztást jelent, hanem az élelmiszerekhez való könnyebb hozzájutást. A legnagyobb szigorúsággal fognak azonban intézkedni abban az irányban, hogy olyan élelmicikkek ára, amely cikkek már a fővárosban vannak, amelyek tehát már egy bizonyos áron beszereztettek, ezek tisztán annálfogva, mert irányukban a kereslet nagyobb, jelentékenyen megdrágulhassanak. Ennélfogva úgy a vásárcsarnokokban, valamint a piacokon hatósági közegek utasítást kapnak, hogy ezektől az áruhelyet azonnal vonják meg. Sajnos, a közönségnek arra nézve el kell készülve lennie, hogy a nehéz viszonyok között, valamint minden cikknél, úgy az élelmicikkeknél is a különféle indokolt körülmények miatt az áremelkedés be fog következni és itt a közönség méltányos belátására kell apellálnia a hatóságnak. Viszont a közönség maga is megkönnyítheti magának a helyzetet azáltal, hogy a kivételes viszonyokhoz alkalmazza háztartását és életmódját és szükségleteit a legszűkebbre szorítja. A főváros közélelmezési üzemeire, a Községi Élelmiszer Árusító Üzemre, a Községi Kenyérgyárra és a Községi Lóhús-üzemre a közeli időben természetesen többszörösen súlyos föladat vár, és noha ezeknek az üzemeknek személyzete is a bevonulások következtében alaposan meg van tizedelve, a főváros semmiféle áldozattól nem riad vissza, hogy ezek az üzemek a közönség iránti kötelezettségüket éppen ezekben a nehéz időkben megállhassák és kötelességüket teljesítsék.
Sok szó és kevés cselekedet. Az egyetlen haladás az az ígéret, hogy azoktól, akik visszaélnek a helyzettel, megvonják a vásárcsarnoki elárusítás jogát. Ez azonban nem elegendő. A városoknak kell gondoskodni, hogy elegendő élelmiszer álljon a közönség rendelkezésére és a kormánynak, hogy az árat hatóságilag szabják meg.
Vázsonyi egy mai nyilatkozatban nagyon kicsinylőleg nyilatkozik a hatósági árszabásról; a következőket mondja:
– Az élelmiszerek maximális árának hatósági úton történendő megállapítása – mondotta Vázsonyi – vagy pedig általában hatósági árszabás egymagukban nem elegendő óvintézkedések. Mert hiszen hatósági árszabás csupán úgy lehetséges, ha van minek árát szabályozni. De minek az árát határozza meg a hatóság, ha nem lesz elegendő élelmicikk és más elsőrendű szükséglet?! Nézetem szerint tehát elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a fővárosban elegendő mennyiségben legyen élelmiszer – és pedig a legszükségesebbek, minő a liszt, burgonya stb. – fölhalmozva. A hatóságoknak tehát arra legyen gondjuk, hogy az élelmiszereknek a vidékről való fölhozatala, akár külön e célra szolgáló vasutak fölhasználásával, szervezve legyen. Ugyanígy kell gondoskodni a nagy közüzemek szükségleteiről, például a szénről. És csak azután, ha e cikkek hosszú időre elegendő mennyiségben állanak a lakosság rendelkezésére, kerülhet sor az árszabályozásra.
Ezt a fölfogást semmiképp sem helyeselhetjük, mert a szegény sorsú, magukra maradt munkásasszonyok és gyerekek addigra éhen halhatnak!
Debrecenből jelentik: A városi tanács ma föliratban kérte a belügyminisztert, hogy hatalmazza föl a közigazgatási hatóságot távirati rendelettel az élelmiszerek árának megállapítására, mert az árakat jelentékenyen felszöktették.
Bécsben az élelmiszerdrágulás szintén sok bajt okoz, mint a következő hírek mutatják. Illetékes helyen el vannak szánva, hogy erélyesen járnak el azokkal szemben, akik a mostani helyzetet fölhasználják az élelmiszerek árának mesterséges fölveréséhez. Így a liszt ára tegnapról mára 10–14 fillérrel, burgonyáé 8–10 fillérrel emelkedett. Ezenkívül még más, nélkülözhetetlen élelmiszerek ára is tetemesen nő. Tervbe van véve, hogy a kivételes állapot vonatkozó szakaszait a legnagyobb szigorral fogják alkalmazni azokra, akik a lakosság helyzetével ennyire visszaélnek. Erre vonatkozóan, mint éjszaka jelentik Bécsből, a hatóság erélyes figyelmeztetést adott ki, amelyben fölhívja a közfigyelmet arra, hogy az élelmiszerárak indokolatlan emelése a büntető törvénykönyv szerint büntetendő. – Bécsből jelentik még, hogy a Bécsbe befutó vasúti vonalakon, amelyeken a polgári közlekedést beszüntették, élelmiszerek behozatala céljából július 30-tól kezdve további intézkedésig tej, üres tejes edények és más ellátási cikkek szállítására a következő menetrendet léptetik életbe: Brünnből Grussbach-Schönau–Stadlau állomásokon keresztül Bécs-Ostbahnhofra és vissza két vonat minden irányban. Marchegg és Wien-Ostbahnhof között ugyancsak két-két vonat, amelynek Marcheggben Magyarország felé és Magyarországból csatlakozása lesz. Végül Gmünd és Wien-Franz-Josefs-Bahn között egy vonat járat. Hír szerint a főváros csatlakozik a bécsi polgármester akciójához az élelmiszervámok fölfüggesztése dolgában.
A malmok és a lisztkészlet
A jelenlegi háborús állapotok a magyar malmokra is nagy föladatokat rónak, amennyiben a hadseregnek ellátása körül jelentékeny szerepet kell vállalniok. Erre való tekintettel kétségen kívül áll, hogy a fővárosi malmok, valamint később a vidéki malmok is fölbontják az üzemkorlátozás iránt kötött és eddig fönnállott egyezményeiket és már a mai napon fölveszik a teljes üzemet. Ebben az esetben, ha tudniillik a budapesti nagy malmok kihasználják teljes őrlési képességüket, csupán a fővárosban naponta 335 vagon búza kerül megőrlés alá és így igen tekintélyes mennyiségű liszt áll majd a fogyasztás rendelkezésére. Igaz, hogy ennek a mennyiségnek egy jelentékeny része már le van kötve a magánfogyasztás részére, mindazonáltal a katonai hatóságok elsőbbségük folytán minden általuk kívánt mennyiség fölött rendelkezhetnek, különösen ha az egyes hadtestek területén fekvő malmok szintén teljes erővel fognak dolgozni. Nagy könnyebbségükre szolgál a fővárosi malmoknak, hogy ez idő szerint legalább négy-hat hétre el vannak látva a szükségelt nyersanyaggal és mire ez a mennyiség megőrlés alá kerül, piacon lesz már az új búza is. Nem szabad továbbá számításon kívül hagyni még azt a körülményt sem, hogy a budapesti malmok egy részében óriási mennyiségű fehérliszt-készleteket raktároznak, továbbá hogy – amint már megírtuk – a fővárosi malmok mintegy 600000 métermázsa amerikai búzát vásároltak össze, amely már hajóúton van Budapest felé. A körülmények ilyen összetalálkozása lehetővé teszi majd, hogy mind a hadsereg, mind pedig a lakosság ellátása akadálytalanul és a megkívánt módon történjék, és ezért e tekintetben semmi aggodalomra nem lesz ok.
Népszava, 1914. július 31.
Az élelmiszerdrágaság
A szegények városrészeiben még tart az uzsora. A környéken talán még nagyobb a drágaság – A vásárcsarnokok és a nagykereskedők – Hatósági ármegállapítás lesz?
A főváros hatóságai végre komolyan hozzáláttak a tűrhetetlen élelmiszerdrágaság leküzdéséhez. Azonban mint minden intézkedést, az élelmiszerdrágaság elleni eljárást is elsősorban azokon a helyeken hajtották végre, ahol az úri közönség vásárol, a központi vásárcsarnokokban és az előkelőbb városrészek vásárcsarnokaiban. Ellenben a város külső részein, ahol a szegény emberek laknak, még csütörtökön is óriási árakat követeltek és szedtek be a szegény asszonyoktól lelkiismeretlen kereskedők és kofák. Az „Esti Újság” közli a következő tudósítást:
Tudósítónk bejárta az Angyalföldet, az úgynevezett Csikágót, a Hungária körút táját és mindenütt hasonlíthatatlanul túlzottabb árakat talált az élelmiszerkereskedőknél, mint ugyanezen napon a városnak jobban ellenőrzött, a hatóságoknak inkább szeme előtt levő belső részein. Megdrágult a liszt kilója négy fillérrel és a pékek szerint nem lehet új készletet szerezni. A négyfilléres áremelkedés is jogosulatlan még ma, amikor a raktáron levő lisztet mérik ki. Ugyanez a liszt a külvárosban kilónként 8–10 fillérrel drágult tegnapról mára s a fehér kenyér kilója ma 44 fillér, noha hétfőn 38 fillér volt. Egy kiló burgonyának a minimális ára ma 28 fillér, a legtöbb helyen azonban 32 fillér és akadtunk az Erzsébet királyné úton 36 filléres árra is. Tudvalevő pedig, hogy a burgonya kilója a múlt héten 8 fillér volt.
Mindenfajta hús ára 60–80 fillérrel emelkedett a központi és a Rákóczi úti vásárcsarnokban, ahol följegyeztük a mai árakat. Ezzel szemben az Angyalföldön és Hungária út mentén levő utcákban a sertéslapocka az eddigi 2 korona helyett 3 korona 20 és 30 fillér s a leveshús is 2 korona 60–80 fillér. Egy kiló paradicsom már a Rákóczi téri vásárcsarnokban is 50 fillér, ami hihetetlen ár. A külső területen azonban 70 filléres árról is hallottunk. Egy fej káposzta 11–22 fillér a vásárcsarnokokban, 40 fillér a szegény népnek, amely túl az Aréna-úton lakik. Tojás 3 darab 22 fillér a vásárcsarnokokban, darabja 8—12 fillér kijjebb menve. A gyümölcs és főzelék megfizethetetlen, a zsír és szalonna csaknem kétszer olyan drága, mint a múlt héten volt. A hagyma kilója ma 48 fillér, pedig 24 fillér volt.
A fűszeresek már bejelentették vevőiknek, hogy drágább lesz a petróleum és a fűszeráru is.
Sürgős szükség tehát, hogy a hatóság tétovázás és halogatás nélkül gondoskodjék az árak szabályozásáról s a főváros itthon maradt lakosságának normális árakon való ellátásáról. Legsürgősebb mégis, hogy haladéktalanul razziát tartsanak a zsaroló élelmiszerárusoknál és kérlelhetetlenül sújtsák, akik így visszaélnek a helyzettel.
Még talán rosszabbak az állapotok azokban a fővárossal szomszédos helységekben, amelyek már nem állnak a fővárosi hatóságok ellenőrzése alatt és ahol főleg a fővárosba bejáró ipari munkások laknak. Az élelmiszeruzsora itt némely helyen hallatlan méreteket öltött. Fölhívjuk erre az illetékes hatóságok figyelmét, hogy azonnal vessenek gátat ennek az uzsorának, amely a legszegényebb asszonyok és gyermekek betevő falatját rabolja meg. Kispesten, mint a „Pester Lloyd” írja, csütörtökön reggel az élelmiszerpiacon nagy kavarodás keletkezett. A főzelékárusok, mind egyetértően, 38 fillért követeltek egy kilogramm burgonyáért. A földühödött közönség erre megrohanta a kereskedőket. Botokkal pakolták el az uzsorásokat és széthányták áruikat és sátraikat. Végre is nagyszámú rendőr vonult ki, hogy lecsillapítsa a haragvókat. Ez az eset is mutatja, mennyire szükséges volna éppen a főváros környékén rendet teremteni, nehogy a közönség a maga erejével járjon el.
A vásárcsarnokokban letörték az élelmiszeruzsorát
A vásárcsarnokok igazgatója még szerdán este erélyes rendeletben utasította közegeit, hogy az élelmiszeruzsorát gátolják meg. Csütörtökön reggel a vásárcsarnoki biztosok rendőrök kíséretében bejárták az árusokat, ellenőrizték az árukat és számos kofát és kereskedőt, akik a rendesnél magasabb árakat követeltek, kitiltották a csarnokokból és nagyobb pénzbüntetést róttak rájuk. A burgonya eladási árát az igazgatóság kilogrammonként 14 fillérben állapította meg. A Népszava tudósítója délelőtt bejárta a Klauzál téri vásárcsarnokot, hogy az élelmiszerárakat ellenőrizze. Az eladási árak ugyan valamivel magasabbak voltak, mint a múlt héten, de annak az aljas uzsorának, amely 2–3 napig dívott, már nyoma sem volt; burgonyát 12–14 fillérért árultak, kenyeret a rendes árért; tejet 28–32 fillérért; a hús- és zsírárak ugyan valamivel emelkedtek, de nem túlságosan. „A Nap” írja a következőket:
Egyes csarnokokban, így különösen a központi vásárcsarnokban ma reggel újult erővel próbálkozott a martalóc áruuzsora. Egy burgonyatermelő például 12 kocsira való krumplikészletével jelent meg és a burgonya nagybani árát kilónként 24 fillérben szabta meg. A kisárusok jelentést tettek a vásárfölügyelőségnél, amely azonnal intézkedett. A vásárfölügyelő lefoglalta a 12 kocsirakományt és csak akkor vonta vissza rendelkezését, amikor a krumpli tulajdonosa hajlandónak mutatkozott a burgonyát, amelyet ő 6 fillérért vett, olcsóbb áron adni. A vásárcsarnok körül levő szabad piacon vidéki elárusító asszonyok a friss babbal kísérleteztek hasonlóképpen. Hatvan fillért kértek egy kilóért. Erre a vásárcsarnoki kirendelt megfenyegette őket, hogy azonnal elveszi árusító engedélyüket. Az elárusítónők nagy lármával feleltek az intézkedésre, úgyhogy rendőrt kellett hívni. Amint a rendőrök föltűntek a csarnokban, leszállottak az árak. Visszatért a hétköznapi rend és szolidság. Tíz óra tájban már mindenütt körülbelül ezek az árak láthatók: fehér kenyér 0.48, félbarna kenyér 0.40, krumpli 0.14, bab 0.24, paradicsom 0.28, vaj 1.80, tojás 0.07, liszt 0-ás 0.50, liszt 5-ös 0.44, zsír 1.88 korona.Ezek az árak természetesen csak a vásárcsarnokban állottak így; a nyílt piacokon tovább folyt a legszemérmetlenebb uzsora.
Népszava, 1914. augusztus 1.
Az élelmiszerdrágaság
Az élelmiszeruzsora ellen – A fővárosi hatóság intézkedései
Úgy látszik, hogy úgy az állami, mint a városi hatóságok megszívlelték azt a nagy fölzúdulást, amely a lakosság legszegényebb rétegeiben az élelmiszeruzsorások ellen támadt és erélyes intézkedésekkel gátat vetnek annak, hogy az élelmiszerdrágaság a fővárosban állandósuljon. Ellenben nem érkezett hír arról, hogy a főváros környékén levő községekben – Újpest kivételével –, valamint a vidéki városokban mi történt az élelmiszeruzsora letörésére. Ezért újra hangsúlyozzuk, hogy az intézkedéseknek nem szabad a fővárosra és nem szabad a vásárcsarnokokra szorítkozni, hanem ki kell terjedni az egész országra, elsősorban a főváros környékére és a nagyobb vidéki városokra.
Az élelmiszeruzsora leküzdésére csütörtök délután – amint már megírtuk – nagy tanácskozás folyt a kereskedelmi minisztériumban. A tanácskozás eredményéről Folkusházy tanácsnok a következőket mondta:
– Megkértük a kormányt, hogy a hadivonatokon is szállíthassák az élelmiszereket és hogy a főváros ne csak élelmiszereket, hanem vágóállatokat és takarmányneműeket is bőségesen kapjon a vasutakon. A kereskedelemügyi és honvédelmi miniszterek bejelentették ez irányban tett intézkedéseiket és már kijelölték azokat a közegeket is, akikkel az élelmiszerforgalmat lebonyolítják és ezt a működést ellenőriztetik. Intézkedés történt arra nézve, hogy a tömegélelmezésre szolgáló intézmények: a közvágóhíd, a vásárterek, a vásárcsarnokok, a községi élelmiszerüzemek, lóhúsüzemek, kenyérgyárak, malmok, tejcsarnokok, budapesti közraktárak, fogyasztási szövetkezetek, jéggyárak és hűtőházak üzemükben fönntartassanak.
– Megígérték a miniszterek, hogy legszükségesebb embereink, valamint szállítási eszközeink és lovaink a katonai szolgálat alól mentesíttetnek és hogy e tekintetben visszaélés ne történjék, katonai hatósági és főpolgármesteri igazolás mellett történik a mentesítés. Az illetékes minisztériumokból, a hadvezetőség és a főváros képviselőiből intézkedő bizottságot fogunk szervezni az élelmezési ügyek intézésére. A vásárokon mindennap lesz vágómarha-eladás és e marhák állatorvosi vizsgálata nem lesz oly körülményes, mint eddig volt. Kieszközöltük, hogy a fővárosnak közérdekben indított akciója ne levelekkel, hanem állami jelzésű táviratokkal intéztessék, mert e táviratokat azonnal továbbítják. A kereskedelmi miniszter ehhez hozzájárult és bejelentette, hogy a távirdaforgalom rendes gyors menete a napokban helyreáll. A földmívelésügyi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az állami birtokokról vágóállatok és egyéb élelmicikkek csak a fővárosba hozassanak, sőt maga is fölajánlott nagymennyiségű élelmicikket.
– Az ideszállítás érdekében már megtörténtek az intézkedések, még pedig a hadüzenet előtt fönnálló árakon. A kereskedelmi miniszter intézkedett, hogy az élelmiszereket ne vigyék el a fővárosból, és ennek az intézkedésnek üdvös hatása már a tegnapi marhavásáron is mutatkozott, mert a Bécsből és Pólából jelentkező mészárosok egyetlen állatot sem kaphattak. Kérésünkre a kereskedelemügyi miniszter legalább harminc napra korlátozta az üzletek megnyitásának és bezárásának óráját és fölfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet. A hatósági ármegállapítás szüksége egyelőre nem forog fönn, ez csak akkor következik be, ha az élelmiszerárusok indokolatlanul magasra emelnék az árakat. Egyebekben pedig intézkedtünk, hogy kellő mennyiségű gabona, liszt és burgonya álljon a főváros közönségének rendelkezésére.
Az élelmiszeruzsora leküzdéséről Bódy alpolgármester a következőt mondta:
– Az összes megállapodások közül legfontosabbnak tartom a következő kettőt: Először is limitáljuk az élelmiszerek árát és ha szükség lesz rá, megállapítjuk azt a maximumot, amelynél többet az élelmiszerárusok nem követelhetnek.
– Másodszor pedig mindenféle uzsorának úgy vesszük elejét, hogy kihágásnak minősítjük a jogtalan magas követeléseket és fölfüggesztve mindenféle rendelkezést vagy szabályrendeletet, egyenesen kidobjuk őket a csarnokból, és a csarnok körüli elárusítóknál is a legszigorúbb rendelkezéseket léptettük életbe. Kenyér, liszt, gabona lesz bőven. Általában megteszünk mindent, ami egyrészt az élelmi-uzsora megakadályozására, másrészt az élelmiszükséglet bőséges ellátására szolgál. A főváros közönségének semmi oka sincs az aggodalomra.
Pénteken az élelmiszerek árai a főváros területén körülbelül a rendes színvonalon mozogtak. Kivétel csak a húsnál volt, amelynek az ára pénteken is emelkedett.
Mulasztást követnénk el, ha az élelmiszeruzsora leküzdésénél nem emlékeznénk meg az Általános Fogyasztási Szövetkezetről, a budapesti munkásságnak erről a gyönyörűen fejlődő intézményéről. A Szövetkezet tagjainak majdnem minden árut a régi áron szállít és ezzel erős támaszt nyújt a munkásságnak az élelmiszeruzsora ellen.
A környékbeli helységek közül csak Újpestről érkezett hír. Újpest város tanácsa fölhatalmazást kért a belügyminisztertől a piaci élelmiszerárak megszabására. A polgári segítőbizottság tagjai már mától fogva korán reggel bejárják a piacokat és megakadályozzák, hogy a kofák a termelőktől mindent összevásároljanak 7 óra előtt s ilyenformán az árakkal önkényeskedjenek. Azt az árust, aki a rendesnél jóval magasabb árat kér az élelmiszerekért, kitiltják a piacokról és az engedélyt nem is adják vissza. Ez az erélyes akció sikeres volt, hatása máris meglátszik. Az újpesti piaci árak alig egy-két fillérrel magasabbak a rendesnél.
Népszava, 1914. augusztus 2.
Nincs élelmiszerdrágaság
A beérkezett hírek szerint szombaton majdnem mindenütt a rendesnél ugyan valamivel magasabb, de normális árakon lehetett élelmiszereket kapni. A vásárcsarnokokban szombaton majdnem az összes élelmiszeráruk normális, rendes árakon kerültek eladásra. Budapest közönségének élelmiszerekkel való ellátása okozta tudvalevőleg az intéző köröknek a legnagyobb gondot. Előbb a részleges, majd most az általános mozgósítás ugyanis annyira igénybe vette a vasutakat, hogy az élelmiszereknek nagy tömegekben való beszállítása majdnem a lehetetlenséggel határos. Ezen a bajon úgy segítenek, hogy a villamos és gőzüzemű helyiérdekű vasutakon szállítják be a közeli községekből az élelmiszerárukat. A kereskedelemügyi kormány és vicinális vasutak igazgatóságának együttes és önkéntes elhatározása ez a határozat, amely minden bizonnyal nagyban elősegíti az élelmiszerhiányt és az élelmiszeruzsora ellen fölvett harcot. Nappal a személyszállító vicinális vasutakhoz egy-egy élelmiszerekkel megrakott különkocsit csatolnak, az éjszakákat pedig arra használják föl, hogy a szomszédos községekből behozzák az élelmiszerekkel rakott vagonokat.
(dőlt és kiemelt: az eredeti szövegben)
Készítette: Ignácz Károly