Népszava, 1914

Nyersanyaghiányok – a fővárosi sajtó nehézségei

Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki. A helyzeten külső segítséggel sem tudtak segíteni. Az osztrák papírgyárak szintén nem tudták teljesíteni a korábban vállalt szállítási mennyiséget, bár a budapesti lapok azért azt némileg csipkelődve szóvá tették, hogy ugyanakkor „a bécsi napisajtót olyan mértékben látják el papírral, hogy egy-egy vasárnapon a bécsi újságok akkora oldalszámú lapot adhatnak közönségüknek, amekkorát a magyar lapok egész héten át”. A papírkészleteket eleinte sikerült német importból feltölteni, de 1917 elején már ott is papírhiánnyal küszködtek, így ez a megoldás ideiglenesnek bizonyult. Más importra pedig a központi hatalmakat sújtó blokád miatt nem volt esély.
A budapesti sajtó így kénytelen volt a lapok terjedelmét csökkenteni. A Népszava esetében a 10 oldal feletti terjedelem előbb 10, majd márciustól 6 oldalra olvadt (kivéve a hétvégi számokat). Március közepén azonban kicsit javult a papírhelyzet, így az újság hétköznapi terjedelme 8 oldalban stabilizálódott március–áprilisban. De legalább megjelent! Összességében tehát a fővárosi lapok még mindig „jobban” jártak, mint a februárban bezárásra ítélt színházak, mozik, múzeumok és nyilvános szórakozóhelyek.
Az újságok a válságos helyzet megoldását természetesen a sajtószabadságért is felelős kormányzattól várták. Radikálisabb lépéseket ugyan nem tettek, megelégedtek azt ezt követelő cikkek közlésével, tartózkodva „a cél biztosítására szolgáló erélyesebb eszközök igénybevételétől”. Hogy melyek lehettek volna ezek az erélyesebb eszközök? Erre például egy márciusi kis hírből lehet következtetni: amikor öt német lap nem kapott plusz papírt arra, hogy a kancellárhelyettesnek a birodalmi gyűlésben elmondott nagy beszédéről beszámolhassanak, akkor egyszerűen egy sort sem írtak a beszédről. A Népszava tudósítása szerint a német lapoknak ez a politikusok számára kellemetlen akciója helyes volt és ösztönzésül szolgálhatna a magyar társaik számára is.

Felhasznált irodalom:
A Közönséghez! = Népszava, 1917. február 22.
A Közönséghez! = Népszava, 1917. március 1.
A német lapok és a papiroshiány = Népszava, 1917. március 24.

Készítette: Ignácz Károly

 

Népszava, 1917. február 22.
A Közönséghez!

A magyar sajtónak papírral való ellátása terén újra beállott nagy nehézségekről kell beszámolnunk.
A budapesti napilapok számára rendelkezésre álló papírmennyiség – ha a hírlapok az eddig nagy bajjal fönntartott terjedelemben jelennének meg ezentúl is – már csak néhány napra biztosítaná megjelenésüket.
A napilapok mindent elkövettek, hogy papírral való ellátásukat kellőképpen biztosítsák. Állandóan sürgették annak az egyetlen magyar papírgyárnak, amely újságpapír előállításával foglalkozik, szénnel való ellátását. Fáradozásuk hiábavaló maradt, a gyár hónapok óta szinte állandóan kénytelen szüneteltetni üzemét.
Az osztrák papírgyárak, amelyek a magyar sajtó papírszükségletének háromnegyed részét tartoznak födözni, szállítási kötelezettségüknek a magyar sajtóval szemben ugyancsak hónapok óta nem tesznek eleget; csak töredékét szállítják annak a mennyiségnek, amelynek szállítására kötelezettséget vállaltak, holott ugyanakkor a bécsi napisajtót olyan mértékben látják el papírral, hogy egy-egy vasárnapon a bécsi újságok akkora oldalszámú lapot adhatnak közönségüknek, amekkorát a magyar lapok egész héten át.
Ilyen körülmények között a magyar sajtó a német birodalomból volt kénytelen papírt beszerezni. Tette ezt hallatlan anyagi áldozatokkal; milliókkal fizetett többet a Németországból behozott papírért, amellyel az egyetlen magyar papírgyárnak és az osztrák papírgyáraknak elmaradt szállításait kellett pótolnia. Ha a német gyárak és hatóságok előzékenysége ezt a behozatalt nem tette volna lehetővé, a magyar sajtó már hónapok óta nem jelenhetett volna meg. De utóbbi időben már ez a forrás is kiapadt. Hetek óta Németországból sem tudunk többé papírt teremteni és nem tudható, lesz-e és mikor lesz újra módunk ahhoz, hogy e segítséghez folyamodjunk.
A budapesti napilapok helyzete tehát ma ez: minden igyekezetük és minden áldozatuk ellenére is csökkenteniök kell terjedelmüket, abban a reményben, hogy a hatóságok valahára fölismerik és teljesítik azt a most még fokozottabb jelentőségű kötelezettségüket, amely a sajtónak a hivatása teljesítésére szükséges papírral való ellátását parancsolja.
A mai naptól kezdve a budapesti napilapok terjedelmüknek következő csökkentését kénytelenek keresztülvinni:
A 14 és 12 filléres lapok 12 oldal, a 10 [filléres lapok] 10 [oldal], 8 [f. l.] 8 [o.], 6 [f. l.] 6 [o.], 4 [f. l.] 4 [o.], 2 [f. l.] 2 [o.] terjedelemben jelennek meg. Az így csökkentett terjedelem számára is a meglevő papírkészletből csak egy hétre futja. Ha addig erélyes hatósági intézkedések gyökeres orvoslást nem hoznak, már csak újabb csökkentéssel jelenhetnek majd meg a lapok ideig-óráig.
Föltártuk a válságos helyzetet, rámutattunk okaira és megállapítottuk a felelősségeket, amelyekből magát a sajtót semmi sem terheli. Számítunk a közönség méltányló megértésére és arra, hogy a felelős hatósági tényezők valahára a kellő energiával fogják megtenni kötelességüket. Ebben a reményben egyelőre elállunk egyéb, a sajtónak rendelkezésére álló és a cél biztosítására szolgáló erélyesebb eszközök igénybevételétől.

Budapest, 1917. február 21.

Az összes budapesti napilapok          

 

Népszava, 1917. március 1.
A Közönséghez!

A budapesti napilapok által február 22-én hozott határozat értelmében március 1-jén reggeltől kezdve a budapesti napilapok kénytelenek terjedelmüket nyolc, hat, négy és két oldalra leszállítani, mert a papírral való ellátás nem javult és a készletek az elmúlt hét folyamán tetemesen csökkentek.
A kormány kellő intézkedései azonban azt a biztos reményt keltik, hogy ez a papírhiány csak múló természetű, a lapok rövid időn belül ismét abban a helyzetben lesznek, hogy az eredeti terjedelemben jelenhetnek meg.

Budapest, 1917. február 28.

Az összes budapesti napilapok