A háborús költségvetés egyre növekvő hiánya az államot újabb bevételek szerzésére ösztönözte, kézenfekvő volt tehát az adóemelés, illetve új adók bevezetése. Annál is inkább, mert már 1909-ben elfogadták az adóreformot, benne a progresszív jövedelemadót, bevezetését azonban folyton elhalasztották. 1914-ben (1915. január elsejétől) hadisegély-adóként részlegesen életbe léptették a jövedelmek adóztatását a keresetek helyett. 1916-ra azonban a helyzet még rosszabb lett, ezért a kormány az augusztus elején összeült Országgyűlésnek javasolta a jövedelemadó bevezetését az évi 10000 koronát meghaladó jövedelmekre is. A szakadás után újraszerveződő ellenzék azonban nem volt különösebben lelkes, ellenjavaslatában csak ideiglenesen, a következő két évre járult volna hozzá az adóztatáshoz. Indoklásuk egyszerű volt, a kormány kivételes helyzetre vonatkozó érvelésének kifordítása: adóreformot csak a béke parlamentje hozhat.

Felhasznált irodalom:
A politika eseményei = Pesti Napló, 1916. augusztus 9.

Készítette: Egry Gábor