„A délszláv nemzeti tanács kimondta a délszlávok egyesítését és a délszláv állam önállóságát” – ezzel a kissé túlzó címmel jelent meg a Népszava híre 1918. október 22-én. Valóban ülést tartott az október elején, döntően szlovének és horvátok által megalakított délszláv nemzeti tanács Zágrábban, és valamennyi délszláv néphez kiáltványt intéztek, de az államalapítás gyakorlatilag csak egy hét múlva történt meg. Az október 22-i kiáltványban a nemzetek önrendelkezési joga alapján követelte a nemzeti tanács: „haladéktalanul egységes, független délszláv nemzeti állam alakuljon mindazokon a területeken, ahol szlovének, horvátok és szerbek laknak, tekintet nélkül állami vagy tartományi határokra”. A nemzeti tanács kijelentette, hogy az osztrák manifesztumban „a délszlávoknak biztosított államalakítási jogot nem tartja kielégítőnek”, IV. Károly október 17-i kiáltványát (mely a Monarchia osztrák felét föderalizálta volna) nem veszi tudomásul, és „eleve elutasít minden magyar részről érkező javaslatot”. Olyan államot akart a zágrábi nemzeti tanács, amely „magában foglalja az összes délszláv területeket, tekintet nélkül arra, hogy azok, ez idő szerint Ausztriához, a tágabb vagy szűkebb értelemben vett Magyarországhoz, vagy pedig a monarchia részéről közösen kormányzott területekhez tartoznak”. (Ilyen közösen kormányzott terület volt ekkoriban még Bosznia-Hercegovina.)
A szlovének már 1918. augusztus 16-án Laibachban (Ljubljanában) Szlovén Nemzeti Tanácsot alakítottak, és a szláv aktivisták akkor egy általuk irányított Közép-Európáról álmodoztak – erről az Elsovh.hu-n korábban már írtunk. Ez a ljubljanai testület „mint a közeljövőben Zágrábban megalakítandó általános jugoszláv nemzeti tanács tagozata” alakult meg. Zágrábban aztán 1918. október 5–6-án alakult meg a monarchiabeli Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa, ennek előkészületeiről a Népszava is beszámolt a hónap elején. „Október 19-én a zágrábi Tanács ideiglenes alkotmányt fogadott el, kimondotta a Monarchiában élő Szlovének, Horvátok és Szerbek Államának megalakulását és végrehajtó bizottságot alakított, amely tulajdonképpen már ideiglenes központi kormánynak volt tekinthető”.
Ugyanakkor a Szlovének, Horvátok és Szerbek Állama (SZHSZÁ), amely a volt Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott délszláv területeken alakult, csak akkor jött létre ténylegesen, amikor a horvát szábor (országgyűlés) 1918. október 29-én kimondta Horvátország Magyarországtól való elszakadását és csatlakozását az SZHSZÁ-hoz. Ezt nemcsak Kővágó tekinti így, de például a szlovén nyelvű Wikipedia-szócikk is innentől számítja az SZHSZÁ létezését. A Monarchia területén élő délszlávok állama ezzel az aktussal jött létre. Ez az állam azonban hamarosan beolvadt a szerb királyságba, és 1918. december 1-jén létrejött a két világháború közötti délszláv egységállam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.
Felhasznált irodalom:
Délszláv nemzeti tanács Zágrábban = Népszava, 1918. október 5.
A délszláv nemzeti tanács kimondta a délszlávok egyesítését és a délszláv állam önállóságát = Népszava, 1918. október 22.
Kővágó László: A délszláv államtól Jugoszláviáig. História, 1982/4-5., 49-51.
Zgodovina Slovenije od leta 1918 do leta 1945 = sl.wikipedia.org
Készítette: Szegő Iván Miklós
Népszava, 1918. október 5.
Délszláv nemzeti tanács Zágrábban
A Magyarországhoz tartozó délszlávok vezetésére délszláv nemzeti tanácsot szerveznek, amelynek Zágráb lesz a székhelye. Mint Bécsből jelentik, az alakuló gyűlésre több délszláv politikussal együtt Korošec osztrák képviselő, a szlovén párt vezetője Zágrábba utazott. A fönnálló nehézségek leküzdése után valamennyi délszláv nemzeti tanácsot egyesíteni akarják.
Népszava, 1918. október 22.
A délszláv nemzeti tanács kimondta a délszlávok egyesítését és a délszláv állam önállóságát
(Zágráb, október 20.) A délszláv nemzeti tanács szombaton délután Zágrábban ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy valamennyi délszláv néphez kiáltványt intéznek. A kiáltvány vasárnap reggel valamennyi horvát újságban megjelent. A nemzeti tanács a nemzetek önrendelkező jogának folyományaként követeli benne, hogy haladéktalanul egységes, független délszláv nemzeti állam alakuljon mindazokon a területeken, ahol szlovének, horvátok és szerbek laknak, tekintet nélkül állami vagy tartományi, határokra. A nemzeti tanács kijelenti, hogy a múlt heti osztrák császári manifesztumban a délszlávoknak biztosított államalakítási jogot nem tartja kielégítőnek, a manifesztumot nem veszi tudomásul és eleve elutasít minden magyar részről érkező javaslatot, legyen az bármily természetű. Csak olyan délszláv államról akarnak tudni, amely magában foglalja az összes délszláv területeket, tekintet nélkül arra, hogy azok, ezidő szerint Ausztriához, a tágabb vagy szűkebb értelemben vett Magyarországhoz, vagy pedig a monarchia részéről közösen kormányzott területekhez tartoznak. A nemzeti tanács, amelynek Korošec az elnöke. Pribićević Svetozar és Pavelić Antal az alelnöke, állandóan Zágrábban tartózkodik.
