Szabó Lőrinc szerint az emberiségnek néhány évezred során csak húsz-harminc, Babitshoz fogható költőzsenije született, Szerb Antal pedig azt írta Babits Mihályról, hogy „a magyar szellem új szintézise Európával”. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – Babitsnak jó időbe telt, míg megkapta az alkotói nagyságát megillető elismeréseket: a konzervatívabb és bezárkózóbb magyar irodalmi establishment sokáig nem engedte sorai közé a „nyugatos” alkotókat (Adyról is éveken át leginkább csak a gúny hangján értekeztek). A „be nem fogadás” emblémájának tekinthetjük, hogy 1915 decemberében nem választotta be tagjai közé Babits Mihályt a legnagyobb hagyományú magyar irodalmi egyesület, az 1876-ban alapított Petőfi Társaság. Mi több, a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot kapta. Ellenben Vértesy Gyula Pávák a parkban című művének odaítélték a Herczeg Ferenc elnökölte Társaság éves pályadíját. Hozzá kell tenni, hogy nemcsak az értetlenség vagy az értőknél az irigység játszott szerepet Babits „kibuktatásában”, hanem a Babits 1915-ös évét meghatározó Játszottam a kezével-botrány is, amelynek történetét itt olvashatja. A Petőfi Társaság csak két év múlva vizsgálta felül elutasító döntését, miután 1916-ban egyszerre jelent meg Babitstól A gólyakalifa, a Recitatív című verseskötet, továbbá műfordításai (Oscar Wilde versei) és az Irodalmi problémák című tanulmánykötet. Babits tagsága kérészéletű volt, 1920 januárjában rendkívüli közgyűlésén zárják ki az 1914 végétől írt, „nemzetellenesnek” és vallásgyalázónak bélyegzett művei, továbbá az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalásai miatt. Hiába mondta már egykorúan Benedek Elek: „Mirólunk rég nem fogja senki sem tudni, kik voltunk, amikor Babits Mihályt az iskolában fogják tanítani.” És valóban: az 1915. decemberi „kibuktatás” is ma már nem Babitsot, hanem a Petőfi Társaságot minősíti az irodalomtörténetben.

Felhasznált irodalom:
A Petőfi-társaság új tagjai = Magyarország, 1915. december 20.
Sipos Lajos: Babits Mihály. Budapest, 2003.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1915. december 20.
A Petőfi Társaság új tagjai

A Petőfi Társaság tegnap délután tartotta meg Herczeg Ferenc elnökletével évi tagválasztó közgyűlését. Legelőször a Bulyovszky-pályadíj odaítélése tekintetében döntöttek. A pályadíjat a „Pávák a parkban” című pályaműnek ítélték oda, amelynek szerzője, mint a jeligés felbontás után kitűnt, Vértesy Gyula. A tisztújítás következett ezután; a jelenlegi tisztikart választották meg újra. Az egyhangú választás eredményeképpen elnök lett Herczeg Ferenc, alelnökök Ferenczy Zoltán és Endrődi Sándor, főtitkár Várady Antal titkár, a Petőfi-ház igazgatója Pakots József, ellenőr Neugebauer László dr. lett ismét. A tagválasztás során tiszteletbeli taggá Csengey Gusztávot, Dóczy Lajos bárót és Zichy Gézát, külsőtaggá pedig Aage Madelungot (Berlin) választották. A rendes tagok választására került ezután a sor. A szavazások eredményeképpen Gyóni Géza, Móra Ferenc, Malonai Dezső és Balla Ignác lettek a Petőfi Társaság új tagjai. A költői tehetséggel annyira kimagasló Babits Mihály mindössze két szavazatot kapott.