Budapesti Hírlap

Mit jelent Tisza bukása? – Külföldi sajtószemle

Jászi Oszkár 1910-ben azt írta, hogy Magyarországon Tisza István „politikai hulláján át vezet előre a demokrácia útja”, és 1917. május 23-án valóra vált az akkor már a Választójogi Blokkba tömörülő ellenzéki erők álma: a megtestesült „reakciónak” tartott, démonizált Tisza István inkább lemondott, mintsem hogy IV. Károly választójogi reformterveihez asszisztáljon. A „gyűlölt” Tisza István távozása a miniszterelnöki székből nemcsak Magyarországon váltott ki sokakból – mint utóbb kiderült, indokolatlan – megkönnyebbülést, hanem külföldön is jelentős előrelépésnek tartották Tisza lemondását a háború befejezése felé. Tiszát ugyanis nemcsak Magyarországon, de külföldön is a háborús politika legfőbb szorgalmazójának vélték – igazságtalanul, hiszen Tisza ellenezte Szerbia megtámadását –, és ekként tették meg őt bűnbakként a világháború egyik fő felelősének. A Budapesti Hírlap 1917. május 26-i számában Az Est külföldi lapszemléjéből idézett: e szerint egyesek már akkora jelentőséget tulajdonítottak Tisza lemondásának, mint az orosz forradalomnak, és azt remélték, hogy következménye „a német, magyar és osztrák zsarnoki szövetség” bomlása lesz.

Felhasznált irodalom:
Mit jelent Tisza bukása? = Budapesti Hírlap, 1917. május 26.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. május 26.
Mit jelent Tisza bukása?

Erre a kérdésre egy angol lap, a Daily News igen érdekes feleletet ad, amelyről Az Est tesz jelentést a következőkben:
Rotterdami tudósítónk táviratozza, hogy az angol újság szerint Tisza visszalépése nem jelent kevesebbet, minthogy a magyar zsarnokságot súlyos csapás érte a Monarchiában és hogy a császár uralkodása a Monarchia elnyomott szlávjai reményeinek újjáéledését jelenti. Ha ez a tendencia közvetlenül is kifejezésre jut, a Monarchia és Oroszország között annyira meg fog javulni a viszony, hogy a német, magyar és osztrák zsarnoki szövetség bomlását vonja maga után. Hiú reménykedés az a hit, hogy ez csak a Monarchia belső politikáját érdekli és ezért az antantnak nem szabad ezt figyelmen kívül hagyni. És miután a helyzet így áll, mondja a Daily News, az antant legokosabban teszi, ha hadicéljait határozottabban és módosított alakban újra kiadja.

Az egész politikai magyarázgatásból a végső következtetés állja meg a helyét, de arra még Tisza bukása előtt szólította föl az orosz forradalmi tanács az antantot: módosítsa a hadicéljait és ismertesse meg végre a világgal.