Az 1916-os esztendő – a második teljes háborús év – egyre komolyabb hiányokat eredményezett a hátországban; ennek köszönhetően mindinkább centralizálták a meglévő termények elosztását: ezúttal a bőr, a cukor és az újságpapír volt soron. A fogyasztás korlátozása azonban már annyira természetessé vált, hogy míg a Népszava korábban részletes beszámolókban, vezércikkekben foglalkozott a Haditermény Rt. megalakításával, a lisztjegyekkel vagy a tejigazolványokkal, addig 1916-ban már csak kis hírekben jelentek meg a bőr forgalmazásának korlátozásáról, illetve a Cukorközpont vagy az Újságpapír-központ megalakításáról szóló kormányrendeletek. Az utóbbinál a lap ki is emelte, hogy „háború folytán bekövetkezett papírmizériák” enyhítésének e módjához az összes budapesti lap hozzájárult, nyilván azért is, mert az Újságpapír-központ tagjait a lapkiadó vállalatok és nyomdavállalatok, valamint a papírgyárak képviselői közül nevezte ki a kormány. E központ aztán nemcsak a papírkészletek felett rendelkezett, hanem megszabta a lapok maximális terjedelmét is.
Az egyre kiterjedtebb központosított elosztás aztán újabb korlátozásokkal és speciális szabályozásokkal járt együtt. A Cukorközpont felállítása után például megtiltották, hogy sörfőzéshez cukrot használjanak föl. A pészahhoz, azaz a zsidó húsvéthoz (vagy pászkaünnephez) közeledve pedig a liszthivatalnak kellett biztosítania az izraelita vallásúak számára a szokásos kenyér- és lisztjegyek helyett a pászkalisztet.

Felhasznált irodalom:
A bőr kikészítésének és forgalomba hozatalának korlátozása = Népszava, 1916. február 7.
Rendelet a Cukorközpont megalakításáról = Népszava, 1916. február 11.
Jelentkezés a pászkalisztért = Népszava, 1916. február 26.
Újságpapír-központ = Népszava, 1916. február 26.
Az Újságpapír-központ = Népszava, 1916. március 3.
Cukorral nem szabad sört főzni = Népszava, 1916. március 12.

Készítette: Ignácz Károly

 

Népszava, 1916. február 26.
Jelentkezés a pászkalisztért

A főváros falragaszokon értesíti az izraelita vallású lakosságot, hogy a kormány a húsvéti ünnepekre pászka(macesz)-lisztet bocsát rendelkezésükre. Aki azonban pászkalisztet kap, annak arra az időre nem adnak kenyér- és lisztjegyet. A pászkalisztért március 3-ig kell jelentkezni a falragaszokon kijelölt helyeken.

Népszava, 1916. március 12.
Cukorral nem szabad sört főzni

A hivatalos lap közli, hogy a sörfőzés céljaira bárminemű, akár adózatlan, akár adózott cukrot beszerezni és fölhasználni tilos. Ez a fölhasználási tilalom kiterjed a sörfőzdék összes cukorkészletére. A rendelet különben arra is kötelezi a sörgyárosokat, hogy minden birtokukban levő cukrot a Cukorközpontnak bejelentsenek. A cukor zár alá kerül, rekvirálják és az illető sörfőzővállalat a cukorkészletet a Cukorközpontnak a tárolás helyén átadni vagy utasítása szerint forgalomba hozni köteles. Az új rendelet – mivel a zár alá vett készletek után 14 koronás árkülönbözet-megtérítés jár a Cukorközpontnak – nagyon tekintélyes jövedelmet jelent a cukorgyárak részére. 

Népszava, 1916. február 7.
A bőr kikészítésének és forgalomba hozatalának korlátozása

A hivatalos lap a kormánynak két terjedelmes rendeletét közli egyes bőrfajták kikészítésének, fölhasználásának és forgalomba hozatalának korlátozásáról. Az új rendeletek szerint marhabőrt, lóbőrt és nehéz bőrt nem szabad ásványi cserzéssel kidolgozni. Gépszíjak készítéséhez a kereskedelmi miniszter engedélye szükséges. Felsőbőrt feketére festeni csak a katonaság részére szabad, talpbőrt eladni nem szabad. A fölhasználás korlátozása nem terjed ki kecske- és disznóbőrre és a nem szömörcés juhbőrre. A négy milliméternél vékonyabb talpbőr-készlet földolgozható. A rendelet szerint a korlátozás alá eső borkészleteket és gyártmányokat tulajdonosuk a kereskedelmi miniszter fölszólítására köteles a miniszter által kijelölt személyeknek a megszabott maximális áron eladni.

Népszava, 1916. február 11.
Rendelet a Cukorközpont megalakításáról

A hivatalos lap közli a kormány rendeletét a Cukorközpont megalakításáról. A Cukorközpont hatálya kiterjed a magyar korona összes országaira és tagjait a cukorgyári vállalatok képviselőiből a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg nevezi ki. A cukor forgalomba hozatalát ez a központ irányítja. E végből be kell jelenteni az összes gyári vállalatok, valamint kereskedelmi vállalatok és olyan üzemek mindennemű cukorkészletét, amelyek cukrot saját üzemükben fölhasználnak. Azonkívül köteles mindenki készletét bejelenteni, akinek egy métermázsánál több cukra van odahaza. Ez a bejelentés a február 12-i állapot szerint legkésőbb 1916. február hó 19. napjáig teendő meg. A bejelentéseket a gyárak és cégek a Cukorközpontnál, mindenki más az elsőfokú iparhatóságnál, városokban a tanácsnál, Budapesten az elöljáróságoknál köteles megtenni. A bejelentésre az illető helyeken megfelelő űrlapokat lehet kapni. A Cukorközpont a minisztérium által kidolgozandó ügyrend korlátai között gondoskodni fog úgy a lakosság, mint a katonaság cukorszükségletének biztosításáról. Az összes készletek fölött ezentúl csak a Cukorközpont rendelkezik, és ez állapítja meg, hogy a nyerscukrot termelő vállalatok mikor és milyen mennyiségben kötelesek a nyerscukrot a finomítókba szállítani. Mindazok, akik cukor adás-vételével iparszerűleg foglalkoznak, jogosítottak a cukorkészletükből a zár alá vétel hatályának megszűntéig összesen száz métermázsát meg nem haladó mennyiséget forgalomba hozni, és ezekre a mennyiségekre a zár alá vett készletekre vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást. Ezekről az eladásokról pontos jegyzéket kell vezetni. A rendelet betartásának ellenőrzése a pénzügyi közegek föladata.

Népszava, 1916. február 26.
Újságpapír-központ

A kereskedelmi kormány a háború folytán bekövetkezett papírmizériák enyhítésére, az összes budapesti lapok hozzájárulásával Újságpapír-központot létesít, amely az újságpapír termelését és fogyasztását fogja szabályozni. A kereskedelmi miniszternek erre vonatkozó rendelete kedden jelenik meg a hivatalos lapban és azonnal érvénybe is lép.

Népszava, 1916. március 3.
Az Újságpapír-központ

A kormány rendeletet bocsátott ki, amellyel a rotációs újságpapír forgalmának és fölhasználásának szabályozásáról intézkedik. A rendelet szerint Budapesten külön szervezetét állítanak föl Újságpapír-központ néven. A központ tagjait az időszaki lapok előállításával foglalkozó lapkiadó vállalatok és nyomdavállalatok, valamint a papírgyárak képviselői közül a miniszterelnök a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg nevezi ki. A rotációs papírkészletek fölött ezentúl kizáróan a központ rendelkezik és egyúttal megszabja a lapok maximális terjedelmét. A szöveg oldalterjedelme a 6 filléres lapoknál heti 49 oldal, a 12 filléres lapoknál heti 98 oldal. Intézkedik továbbá a rendelet a hirdetési oldal terjedelem-kiszámítása iránt és egyúttal megállapítja, hogy a legkisebb napi egész oldal terjedelem, amelynél kisebbet a központ nem rendelhet el a 12 filléres lapoknál 8 oldal, a 8 filléres lapoknál 6, a hatfilléres lapoknál 4, a 4 filléreseknél 2 és az ennél is olcsóbb lapoknál szintén 2 oldal. A rendelet megsértője kihágást követ el és a büntetőeljárás során elkobzásnak is helye van. A rendelet már érvénybe lépett.