1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. „A háború következményei már hadüzenet előtt mutatkoznak. Olaszország az embertelenségben is követni akarja szövetséges társait és internálni a vele harcban álló államok Olaszországban rekedt alattvalóit.” – írta az előző napi, központi hírek alapján Népszava.
Az internálást, azaz a „gyanús idegen elemek” összegyűjtését és kényszerlakhelyre telepítését azonban nemcsak az antant hatalmak alkalmazták – úgymond a kémkedés megakadályozására –, hanem általános, mindkét háborús félre jellemző „embertelenség” volt. Ennek megfelelően az olasz hadüzenet után pár nappal a hatóságok összeírták a Budapesten és környékén élő olasz állampolgárokat. A Népszava tudósítása alapján az első nap csak kevesen jelentkeztek, főleg kőfaragók, de köztük volt a híres olasz vívómester, Italo Santelli is, akinek nagy szerepe volt a magyar vívás világsikereinek megalapozásában. (Tanítványai, mint például Gerevich Aladár később számos világ- és olimpiai bajnoki címet nyertek.) Az országos összeírás végeztével, június elején megkezdődött a hadköteles korú férfiak internálása, azok kivételével, akik hosszabb ideje itt tartózkodtak, biztos megélhetésük volt és kétség kívül megbízhatóknak minősültek, vagy egy megbízható magyar állampolgár kezességet vállalt értük. A kivételezettek sem kerülték el azonban a rendőri felügyeletet. Az olasz nők, gyermekek vagy idősebb férfiak közül pedig internálásra kerültek azok, akiket „aggályos magatartásúnak” ítéltek.
Miközben Olaszországban és a Monarchiában elkezdődött az ellenséges állampolgárok internálása, szerb–osztrák-magyar viszonylatban már a korábban internáltak, pontosabban közülük „a nem hadköteles férfi kategóriájába esők” kicseréléséről szóltak a hírek 1915. május–júniusban. A csere amerikai közvetítéssel, az akkor még a háborúban semleges Románia területén keresztül zajlott.

Szerb és osztrák-magyar internáltak kicserélése = Népszava, 1915. május 9.
Az olasz háború előtt = Népszava, 1915. május 23.
Olaszország alattvalóinak jelentkezése és összeírása a fővárosban = Népszava, 1915. május 26.
Az olaszok jelentkezése = Népszava, 1915. május 27.
Kicserélik a szerb internáltakat = Népszava, 1915. június 4.
Az itteni olaszok összeírása = Népszava, 1915. június 7.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1915. május 26.
Olaszország alattvalóinak jelentkezése és összeírása a fővárosban

Dr. Boda Dezső főkapitány a következő fölhívást tette közzé a Monarchiával hadiállapotban levő Olaszország alattvalóinak jelentkezése és összeírása tárgyában. A fölhívási rendelet szó szerinti szövege a következő:
A Monarchiával hadiállapotban levő Olaszország hazánkban tartózkodó polgárainak összeírását a magyar királyi belügyminiszter úr elrendelvén, fölhívom a Budapest székesfővárosban, Újpest rendezett tanácsú városban, továbbá Rákospalota és Pestújhely, nemkülönben Kispest (és állami munkástelep), Pestszentlőrinc, valamint Erzsébetfalva községekben tartózkodó összes olasz állampolgárokat, hogy összeírásuk végett az alább megjelölt rendőrhatóságoknál folyó évi május hó 26-tól kezdődőleg legkésőbb folyó évi május hó 29-ig a rendelkezésükre álló összes személyi okmányaikat magukkal hozva személyesen föltétlenül jelentkezzenek. A megjelölt napokon reggeli 9 órától délutáni 1 óráig és délutáni 4 órától este 8 óráig lehet jelentkezni, és pedig a Budapesten lakó olasz alattvalóknak az államrendőrség bejelentési hivatala főnökénél (V., Ferenc József tér 7., a kapu alatt jobbra), az Újpesten, Rákospalotán és Pestújhelyen lakóknak az újpesti kerületi kapitányság vezetőjénél, a Kispesten, az állami munkástelepen és Pestszentlőrincen lakóknak a kispesti kerületi kapitányság vezetőjénél, az Erzsébetfalván lakóknak pedig az erzsébetfalvai kerületi kapitányság vezetőjénél. Azon olasz állampolgárnak, aki e hirdetményi idézésre nem jelentkezik, az 1881. évi XXI. tc. 13. §-a alapján az elővezetése lesz elrendelve s a körülményekhez képest ellene az eljárás a külföldiek ittlakásáról szóló 1903. évi V. tc. alapján is meg fog indíttatni. Figyelmeztetésül közlöm, hogy az idézett törvénycikkbe ütköző kihágások az esetek különbözőségéhez képest 200 koronáig, illetve 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig az adatok szolgáltatására kötelezett valótlan adatokat mond be, egy hónapig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Népszava, 1915. május 27.
Az olaszok jelentkezése

A főkapitányságon szerdán reggel kezdték meg a Budapesten tartózkodó olasz állampolgárok összeírását. Szirmay Andor rendőrtanácsos, a bejelentő hivatal főnöke végzi az összeírást több tisztviselővel és olaszul tudó detektívekkel. Szerda délelőtt mindössze húsz olasz jelentkezett, legnagyobb részük kőfaragó. A jelentkezőknek fölveszik a nacionáléját, a kereseti és vagyoni viszonyai iránt érdeklődnek, megkérdezik mióta tartózkodik Magyarországon, volt-e már büntetve s milyen katonai kötelezettségei vannak hazájával szemben? A húsz jelentkező közül tíz volt katonaköteles, köztük Santelli Italo, az ismert vívómester is. A jelentkezők igazolványt kaptak és elbocsátották őket. Internálásukra nézve még semmiféle intézkedés sem történt.

Népszava, 1915. június 7.
Az itteni olaszok összeírása

A belügyminiszter valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti államrendőrség főkapitányához körrendeletet intézett, amelyben arról intézkedik, hogy a Magyarországon élő olasz állampolgárok összeírásának befejezésével az összeírt alattvalók közül kiket kell eltávolítani lakóhelyükről és kiket kell őrizet alá helyezni. A rendelet szerint eltávolítandók és internálandók a 18–50. életév közt levő férfiak, nemkülönben a korra való tekintet nélkül azok, akik az olasz hadseregben katonai rangot viseltek. Kivételt kell tenni azokkal, akik hosszabb ideje az országban tartózkodnak, maguknak gazdasági egzisztenciát teremtettek, akiknek megbízhatósága kétségen kívül áll, illetve akikért megbízható magyar állampolgárok jótállást vállalnak. Ezek az olasz állampolgárok lakóhelyükön, amennyiben ezek a hadszíntértől távolabb esnek, megfelelő rendőri fölügyelet alatt egyelőre meghagyatnak, azonban a legkisebb akadály estén internálandók. A megjelölt osztályozásba nem eső egyéb olasz állampolgárok, nők, gyermekek és idősebb férfiak közül internálandók azok, akiknek magatartása államrendőrségi vagy katonai szempontból aggályosnak bizonyul.

Népszava, 1915. május 9.
Szerb és osztrák-magyar internáltak kicserélése

A „Politikai Híradó” jelenti: Megírtuk annak idején, hogy a bukaresti amerikai követ közvetítésével megegyezés jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia kormányai között a nem hadköteles, elsősorban pedig a női internáltak kicserélésére. Technikai okokból bizonyos késedelem volt a megegyezés végrehajtásában. Most azonban megkezdték a végrehajtást és az utóbbi napokban a belügyminiszter rendelete alapján nagyobb ilyen női internált csoport Aszódról és Gyöngyösről engedélyt kapott a hazautazásra. Az elutazottak a „Politikai Híradó” munkatársa előtt kijelentették, hogy nagyon meg voltak elégedve a humánus és jó bánásmóddal. Soha a legkisebb kifogásuk nem lehetett, és otthon, Szerbiában, el fogják mondani, hogy a magyarok milyen jól és szívesen bántak velük. Remélik, hogy ez javukra lesz a Szerbiában levő magyar foglyoknak is. Gyöngyösön együtt voltak francia és orosz internáltakkal is, akikkel jó barátságban éltek és megengedték, hogy egymás közt szabadon érintkezhessenek.

Népszava, 1915. június 4.
Kicserélik a szerb internáltakat

A Monarchia és Szerbia külügyminisztériuma között – mint ismeretes – megegyezés jött létre, hogy a 18 évnél fiatalabb és az 50 évnél idősebb internáltakat kicserélik. Ceglédről csütörtökön indítottak útnak 70 internált szerbet, akiket Budapestre hozták a főkapitányságra. Az Egyesült Államok konzulátusi hivatala útlevelet állít ki részükre és még pénteken útnak indítják őket Predeal felé, mert csak Románián át térhetnek haza.