Szubjektív portré  Háborús Ki kicsoda? alternatív változatban. A lexikonban szereplő személyek életrajzát nem hagyományos értelemben, hanem a háború lencséjén át ábrázoltuk, mindig azt figyelve, hogyan hatottak a kor eseményei a benne szereplőkre.
1914 ősze rosszul indult a színházkedvelő közönség számára (is): a háborús helyzetre való tekintettel ideiglenesen felfüggesztették a Nemzeti Színház és az Operaház üzemeltetését, azaz az ország első színházában is „hallgattak a Múzsák”. A színházi „böjt” azonban csak részleges volt, Tovább...
Amikor megkezdődött a Nagy Háború, Bernard Cyril Freyberg neve csak nagyon szűk körben volt ismert. Az Angliában született, majd családjával kétéves korában Új-Zélandra települt fiatalember nevét akkor kapta fel a sajtó, amikor 1917 júniusában, 27 évesen tábornokká nevezték ki. Tovább...
Szilárd Leó atomtudós neve sokak számára ismerősen cseng, a vele rokonsági kapcsolatban nem álló, de szintén magyar származású tudósé, Szilárd Béla kémikusé (1884–1926) már kevésbé. Vélhetően azért, mert miután Szilárd Béla vegyész-gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett 1905-ben, és már ezzel párhuzamosan a kor egyik izgalmas, új területével, Tovább...
1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét, Tovább...
Ha Hámory László nem érezte volna úgy, hogy gazdag Arad megyei földbirtokosból kormánypárti országgyűlési képviselővé is kellene válnia – akár a nemzet üdvéért, akár a pénz–hatalom–befolyás háromszögének szinergiáit élvezendő –, akkor talán bűnügye sem szólt volna akkorát 1917 nyarán. Tovább...
A Nagy Háború nemcsak a fronton lévő katonák, hanem a hátországban maradt családtagjaik életét is fenekestül felforgatta. A családfő berukkolásával nők és gyermekek maradtak ellátatlanul, ugyanakkor a pénzbeli segítségre és nem utolsósorban a mentális támogatásra nem csak az itthon lévők, de a fronton harcolók, vagy az onnan rokkantként hazatérők is rászorultak. Tovább...
1917. április 24-én – tüdőgyulladásban – elhunyt Tömörkény István író, néprajzkutató, muzeológus. „Virágba borult bé a tanyai ákác, / Egynapéltű pillék illatárba vesznek; / Már tapogatóját készíti a pákász, / Tiszai hajósok nótára eveznek. / Bús legyen a nóta, tiszai hajósok! / Gyászra libegjenek hattyúfehér gyócsok, /Sírjon egy sort a szél minden kicsi kis fán: / Kiterítve fekszik jó Tömörkény István.”Tovább...