Az Est

A legfiatalabb világháborús tábornok – az új-zélandi Bernard Freyberg

Amikor megkezdődött a Nagy Háború, Bernard Cyril Freyberg neve csak nagyon szűk körben volt ismert. Az Angliában született, majd családjával kétéves korában Új-Zélandra települt fiatalember nevét akkor kapta fel a sajtó, amikor 1917 júniusában, 27 évesen tábornokká nevezték ki. 1914-ig leginkább sport- és orvosi körökben tartották számon, kétszer is megnyerte az új-zélandi rövidtávú úszóbajnokságot, majd rövid ideig fogorvosként praktizált hazájában. Ám a kalandvágy Közép- és Észak-Amerikába vonzotta – Mexikóban harcolt Pancho Villa hadseregében, míg az USA-ban sportversenyeken – úszásban és ökölvívásban tette próbára magát – keresett pénzt. Majd a háború kitörésekor rögtön hajóra szállt és 1914 szeptemberében már be is lépett az akkor önkéntes alapon szervezett brit hadseregbe. Harcolt Belgiumban, majd 1915-ben a gallipoli csatában, ahol egy vakmerő vállalását is feljegyezték: a partra úszott a Szaroszi-öbölben, ahol több helyen tüzet gyújtott, hogy megtévessze a szoros védőit, elhitetve velük, hogy a britek ott akarnak támadni. A somme-i csatában már az ellenséggel szemben tanúsított vitézségért adható legmagasabb brit katonai kitüntetést, a Viktória-keresztet is kiérdemelte. A háborút szinte az utolsó pillanatig végigharcolta: egy perccel a tűzszünet életbe lépése előtt foglalta el egységével a lessines-i hidat, amelyért immár sokadik kitüntetését érdemelte ki a Churchill által Szalamandrának becézett tábornok.
A háború után is maradt a hadseregben – egészen 1937-ig, amikor egészségi állapotára való tekintettel felmentették a katonai szolgálat alól. A sporttól sem szakadt el teljesen: bár Nagy-Britanniában élt, 1928 és 1930 között ő volt Új-Zéland képviselője a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban. A II. világháború kitörése után azonban Freyberget visszahívták és a II. új-zélandi hadsereg élén végigharcolt egy újabb világháborút.
A II. világháború után 1946 és 1952 között az uralkodó személyét képviselő, az államfői feladatokat ellátó főkormányzó posztját töltötte be Új-Zélandon. Ezt követően visszatért Nagy-Britanniába, ahol a királyi család windsori kastélyának lett a kapitánya. Ott érte a halál 1963-ban – miután számtalan háborús sebesülése egyikének következtében, 74 évesen kiújult egy sérvsérülése.

Felhasznált irodalom:
A legfiatalabb tábornok = Az Est, 1917. június 19.
A világháború legfiatalabb tábornoka = Az Est, 1917. július 18.
Laurie Barber–John Tonkin-John Covell: Freyberg: Churchill’s Salamander. Auckland, Century Hutchinson, 1989

Készítette: Takács Róbert

A legfiatalabb tábornok.
Az Est, 1917. június 19.