Szubjektív portré  Háborús Ki kicsoda? alternatív változatban. A lexikonban szereplő személyek életrajzát nem hagyományos értelemben, hanem a háború lencséjén át ábrázoltuk, mindig azt figyelve, hogyan hatottak a kor eseményei a benne szereplőkre.
„Aki a háború himlőjével beoltotta az olasz népet”: D’Annunzio
Gabriele D’Annunzio (1863–1938) olasz költő, újságíró és háborús nemzeti hős is egyben. A modern propaganda mestere, az olasz nacionalizmus apostola. Vagy más nézőpontból demagóg háborús uszító (Népszava), avagy „a tömegőrület terjesztésének és kormányzásának fő impresszáriója”, Tovább...
Rigó Jancsi Berlinben
A századforduló egyik magyar médiasztárjának nevét szúrta ki Az Est újságírója egy német lapban 1915 őszén. E nevet ma is mindenki ismeri Magyarországon, hiszen akárcsak Ujházi Edéről a tyúkhúslevest, róla is ételt neveztek el: a Rigó Jancsit.  Tovább...
Hova tűnt Kossuth Lajos Tivadar?
Hova tűnt Kossuth Lajos Tivadar? – kérdezte Az Est saját olvasóit megnyugtatandó 1915 szeptemberében. Lajos Tivadar – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminiszterének 1843-ban született, kisebbik fia – ugyanis jó ideje nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Tovább...
Tyúkból van-e az igazi húsleves? 100 éve halt meg Ujházi Ede
„Magas, nehéztestű ember volt, aránylag kurta, befelé görbülő lábszárakkal, amilyennek Mátyás királyt mondották volt. Töprengő szeme volt; a felső szemhéj alatt megbújva lesből nézte a világot és a homlok közepén mély gondolkozó ráncban folytatódott. Tovább...
„Csak Hardie nyitotta ki a tömegek szemét” – Eltemették Keir Hardie brit munkásvezért
1915 szeptember végén elhunyt a brit parlament első munkáspárti képviselője, a skót James Keir Hardie (1856–1915), aki anyjától és mostohaapjától tanult meg esténként írni-olvasni, mivel hétévesen iskola helyett már dolgozott, kezdetben hajóinasként, tízéves korától pedig bányákban. Tovább...
Főúri halál és a háború osztálytársadalma
Az Esterházy-család Magyarország legtekintélyesebb nemesi (nagy)családja volt 1915-ben, amelynek két hercegi és két grófi főága, illetve több alága is létezett. Az 1915 nyarán, a harctéren elesett Esterházy Pál a fraknói grófi ághoz tartozott. Tovább...
Az Örök Keletre távozott a szabadkőműves Gelléri Mór
A magyarországi szabadkőművesség története egyik legjelentősebb alakjának, Gelléri Mórnak a nekrológját tette közzé 1915. szeptember 3-án a szabadkőművességhez kötődő napilap, a Világ. Hatvanegy évesen hunyt el – vagy ahogy a szabadkőműves rituális nyelv jelöli: Tovább...