A századforduló egyik magyar médiasztárjának nevét szúrta ki Az Est újságírója egy német lapban 1915 őszén. E nevet ma is mindenki ismeri Magyarországon, hiszen akárcsak Ujházi Edéről a tyúkhúslevest, róla is ételt neveztek el: a Rigó Jancsit. A pákozdi Rigó János zenész családba született és már 12 évesen csatlakozott a Dunántúl egyik legnevesebb cigányzenekarához, amelyet leendő apósa, a kaposvári Simplicius Barcza József vezetett. A házasságkötés után az ifjú férj önálló karrierbe kezdett, Budapesten saját zenekart szervezett – immár prímásként. Az Andrássy úton, a Reutter kávéházban (Drechsler palota) szórakoztatta a közönséget és bűvölte el a hölgyeket: a legenda szerint himlőhelyes arcához nagyon is megnyerő modor társult.
Bár más neves cigányzenekarokhoz hasonlóan sokat turnéztak Európa nagyvárosaiban, az utókor nem zenei teljesítményére emlékszik, hanem legnagyobb hódítására. Mindez a millennium évében történt: zenekarával épp Párizsban léptek fel, ahol egy férjes asszony beleszeretett az akkor 28 éves prímásba. Ez önmagában még nem lett volna különös eset, ám az egészet meseszerűvé tette, hogy egy belga herceg milliomos amerikai felesége, Clara Chimay-Ward volt az illető. Az európai arisztokrata családba házasodott nagytőkés hölgy már akkor az újságok egyik kedvence volt, így nem csoda, hogy a heves románc a korabeli sajtó szenzációéhségét is kellően kielégítette. Pláne, hogy mindkettőjüknek el kellett hagynia házastársát, hogy egymáséi lehessenek. Ám viszonyuk csak néhány évig tartott. Ahhoz azonban elég volt, hogy Rigó János (bece)nevét egy csokoládés-tejszínhabos sütemény örökítse meg, amit a cigányprímás Budapesten (más források szerint Párizsban) készíttetett kedvese számára.
Az I. világháború alatt Az Est arról számolt be, hogy az akkor már német állampolgárságú zenész egy német katonazenekar első hegedűseként a Berlin melletti Niederschönhausenben tűnt fel. A szépségesnek tartott Clara Ward pedig, aki egykoron Párizs legnevesebb mulatóinak is színpadára állt, és akit a legfelkapottabb magazinok fotóztak, fogyatkozó vagyonnal egy olasz portás, majd egy olasz vasutas feleségeként éldegélt 1916 decemberében bekövetkezett haláláig. Időközben Rigó Jancsitól is elpártolt a szerencse. Régi dicsőségének morzsáiból élve, itthon mindenki által elfeledetten halt meg az Egyesült Államokban 1927-ben.

Felhasznált irodalom:
Rigó Jancsi német katonabandában = Az Est, 1915. október 16.
[Draveczky Balázs]: Történetek terített asztalokról és környékükről. Budapest, 1999. 164–169.

Készítette: Takács Róbert