Iszonyatos járványt hozott az ősz Budapestre és az országra 1918-ban. A spanyolnáthajárványról van szó, amelynek kitörésekor, júniusban a magyar sajtó egy része leszerepelt álhíreivel, a veszély lekicsinylésével, de a Pesti Hírlap még a járvány legsúlyosabb pillanataiban, ősszel is hazudott olvasóinak.
Címke: egészségügy
1918 nyara: megjelent a spanyolnátha Budapesten, Berlinben az utcán estek össze a levélhordók
Bár a Pesti Hírlap 1918 júniusában még megnyugtató hírt közölt a spanyolországi fertőzés, a később spanyolnáthának nevezett influenzajárvány állítólagos enyhüléséről, egy hónap múlva a hatóságok is beismerték, immár a magyar fővárosban is megjelent a kór. Utóbb kiderült, hogy a korabeli hírek nagy része túl szépre festette a valóságot,
Pesti Hírlap: enyhül a spanyolnátha járványa – majd legalább 15 millió ember hal meg
„A madridi lapok jelentése szerint a Spanyolországban röviddel ezelőtt kitört influenzajárványban jelentékeny javulás állott be. Alfonz király már teljesen egészséges. A titokzatos betegség hosszabb ideig tart, mint általában hitték és sokszor halálos kimenetelű” – írta a Pesti Hírlap 1918. június 14-én. A fővárosi újság azonban féligazságokat közölt.
Sztrájkkal tiltakoznak a Szent Gellért Kórház ápolónői
1899-ben adták át a speciálisan a járványos megbetegedések gyógyítására szolgáló Szent Gellért Kórházat, amely a Szent Rókus Kórház fiókkórházaként szolgált. 1917 őszére az itt dolgozó ápolónők helyzete tarthatatlanná vált. A háborús inflációt nem követte az ápolónők fizetése, kosztjuk rossz volt,
Elesettek mentsvára – a Vöröskereszt és ápolói
A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi
Őszi megbetegedések
Terjed a vérhas! Először dizentériajárványtól tartottak az orvosok 1917 szeptemberének elején a fővárosban, mikor kiderült: 159 beteget diagnosztizáltak a betegség tüneteivel a megelőző napokban. A betegség terjedésének feltérképezése során kiderült,
Szennytelen szenny és lassú zsírfölfogás
Az I. világháborúban Budapest megvalósította a hulladékgazdálkodás csimborasszóját – a lakosai legalábbis, ugyanis az út- és csatornaépítő ügyosztály felmérése szerint a budapesti szennyvíz 1917-ben már túl híg volt az újrahasznosításhoz.