Élt egyszer egy festőnk, akinek egyik képét nagyon sokan ismerik, de aligha tudják, hogy ki készítette valójában a híres alkotást. A Rákóczi-indulóról van szó, amely egészen modern hatású: a gomolygó háttérből kibontakozó arcokról és alakokról aligha gondolnánk, hogy 1889-ben festette őket készítőjük, Hollósy Simon.
Címke: képzőművészet
Bécsben is elismerik 1918-ban a pesti Szépművészeti Múzeum tevékenységét
Az első világháború utolsó hónapjaiban kevés pozitív hír volt és kevés maradandó érték keletkezett Magyarországon. Ám a Szépművészeti Múzeum még ezekben az időkben is elismerésre méltó kiállításokat rendezett és komoly szakértőket foglalkoztatott, akik közül az egyiket 1918 márciusában nevezték ki (beosztott) igazgatóvá.
Magyar és osztrák festők képei Hollandiában
Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország
„Önnön magamé vagyok meg azoké, akik megkapják mindenemet” – Egon Schiele: Önarckép
„És most szálljunk le a Parnasszusról és tekintsük meg azoknak a képeit is, akiket a Pegazus már az induláskor levetett hátáról s akik az öntudat és nagyképűség gebéjén kocognak a kiválasztottak nyomdokaiban. Említettük, hogy ezeket a művészeket sajnos már ismerjük.
A vörös kalapácsos ember. Biró Mihály portréja
„Művészi értékű gyönyörű két plakátját, amelyeket festett, a sajtótörvény elleni küzdelemben elkobozták, mert a Népszava vörös emberét, amely a világosság, a tudás, az osztályuralom elleni bátor küzdés és a gondolatszabadság jelképe, elvtársunk leláncolva újra megfestette.
Leonardo da Vinci szobra Budapesten bukkant fel?
A háborús hírek közepette nem is tűnt fel egy szenzációs művészettörténeti felfedezés, amelyet ráadásul a háborús körülmények között bizonyítani sem lehetett. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe egy bronz lovas szobor került, amely a múzeum szakembere, Meller Simon szerint Leonardo da Vinci egyetlen ilyen alkotása volt.
„Frissen mázolt csataképek” – Tavaszi tárlat a háborúban
„…festők, akiknek tehetsége néhány hónappal ezelőtt csak addig terjedt, hogy cérnagombolyaggal játszó macskák lelki életét vihették vászonra, most elég erősnek érzik magukat arra, hogy belé markoljanak a világrengésbe és apró üzleteik számára onnan rekviráljanak témát, anyagot.”