Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg.
A Gellért fürdő és Szálló manapság Budapest egyik látványossága, de a Monarchia fennállásának utolsó évtizedében csak vicceket gyártottak arról, hogy milyen hosszú ideig épült, és mennyivel lépték túl a költségeket. A létesítmény nem magánvállalkozásban épült ugyanis, hanem a főváros tulajdonát képezte, és a közpénzből finanszírozott beruházás
Új évadot kezdett 1918 augusztusának közepén az Uránia mozi, amelyet akkor még színháznak neveztek, pontosabban a mozgóképszínházak közé soroltak be. A műsor összeállítása állítólag komoly összegeket emésztett fel, bár a Pesti Hírlapnak ezt az értesülését árnyalja, hogy egy olyan filmmel kezdte az Uránia az évadot,
Budapesten a Vígszínházzal és a Magyar Színházzal jelentek meg az első kapitalista „üzletszínházak” – írja a Magyar színháztörténet, amely hozzáteszi: „1903. november 6-án kezdte meg működését Budapest hetedik színháza, a Király Színház”. A Magyar Színház és a Király Színház társulata később közös is volt,
A Népszava 1918. augusztus 14-én arról adott hírt, hogy Debrecenben, „a város legnagyobb bérházában, az Iparkamara palotájában a harmadik emeleten levő lakásokat ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták”. A hírből a betöréses lopás (merthogy inkább erről volt szó) részletei is kiderültek.
A mai Művész Mozi helyén 1910 óta működött filmszínház, 1918-ban Mozgókép-Otthon néven. A mozi a világháború utolsó évében is változatos témájú filmeket mutatott be, amelyek közül az egyik – témája miatt – bizonyosan kényes kérdéseket is felvethetett volna.
1918 áprilisában a műsoron szerepelő némafilmek között volt a Repülőposta Wien és Kijev között című film,
A Nőegyesületek Szövetsége 1917. december közepi ülésén rendkívül fontos témát tárgyaltak a konzervatív beállítottságú hölgyek: a mozi volt fő céltáblájuk, mint a romló erkölcsök okozója.
Mert ugyan három éve folyt a háború, százezrek pusztultak el, váltak árvává, milliók tapasztalták meg nap mint nap, milyen keserves kigazdálkodni a lakbért,
