Háborús Ki kicsoda? alternatív változatban. A lexikonban szereplő személyek életrajzát nem hagyományos értelemben, hanem a háború lencséjén át ábrázoltuk, mindig azt figyelve, hogyan hatottak a kor eseményei a benne szereplőkre.
Fridtjof Nansent sarkkutatóként, oceanográfusként tartjuk számon. 1888-1889-es grönlandi, majd 1893-1896-os északi-sarkvidéki expedíciói nemzetközi tudományos hírnevet szereztek szülőhazája, Norvégia számára. A zoológusként végzett Nansen grönlandi útja Tovább...
„A szörnyű háború híre remegéssé vált a csontjaimban. Vége az élet minden örömének. Kijuthatok-e még ebből a szívszorongásból az éltető levegőre?”
Jászai Mari, 1914. augusztus 1.
Tovább...
A világháború kitörésekor a közéleti szereplők – már amennyiben megfelelő életkorban voltak – szinte kivétel nélkül bevonultak alakulataikhoz. Bár az országgyűlési képviselők nyilván kijárhatták volna maguknak a szolgálat alóli felmentést, a háborús Tovább...
Dobos István tábori pilóta emlékére, aki részese volt a magyar repülés megszületésének.
Egy apró morvaországi településen, Fulneken látta meg a napvilágot Hopp Ferenc abban az évben, amikor Kassán majd másfél évtizedes huzavona után első ízben színpadra állították a reformkor nagy nemzeti darabját, a Bánk bánt – 1833-ban. Tovább...
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben. Tovább...
A kémkedés gyanúja gyakran merült fel olyan személyiségekkel kapcsolatban, akik a hadban álló ellenséges országokban születtek vagy onnan érkeztek, ráadásul kapcsolatban álltak baloldali társadalmi szervezetekkel, személyekkel. Tipikus példa erre özv. Polányi Mihályné Wohl Cecília esete.
Tovább...
