Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„ha a cenzúra megengedi, hát meg is írhatjuk, hogy március 15-ike a cenzúra eltörlésének napja volt”
„Yo, mit kíván a magyar nemzet? / Magyar nemzeti hip-hop rapet!” – szól a Bëlga együttes kultikus dala az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseire utalva. Ez is mutatja, hogy a 12 pont a magyar történelem legismertebb programadása, így az évfordulós megemlékezésekkor menthetetlenül aktualizálásra került és kerül mind a mai napig. Tovább...
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Körnek (1908–1919) a történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus. Tovább...
A nők foglalkoztatása a háború első évétől kezdve ugrásszerűen emelkedett, ahogy erről már több posztban is írtunk honlapunkon. Az addig szokatlan munkakörökben – villamoskalauzként, utcaseprőként, állatkerti gondozóként – feltűnt nőkről a hírlapok is rendszeresen beszámoltak. Tovább...
Az 1916-os kisebb adóreform nyomán 1917-ben készültek el az első jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó-bevallások. A bevallásra kevesebb mint egy hónap állt rendelkezésre, a hivatal pedig „rendkívül készségesen” – a mai adózók számára is ismerősen – viselkedett. Tovább...
Különös módon a legnehezebb, háborús időkben csökken az öngyilkosságok és növekszik a születések száma. John Lukacs ezt az emberi létezés alapvető irracionalitásával szereti magyarázni, tudniillik hogy az emberek a halál fenyegető közelsége esetén választják az életet. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Forradalom? – ez volt a Budapesti Hírlap 1917. március 13-i vezércikkének a címe, és ezt a kérdést boncolgatta az aznapi magyar sajtó is, azaz mi történt, mi történik Oroszországban. Még az antant sajtóügynökségnek visszafogott és rövid tudósításaiból is kitűnt, hogy rendkívüli események zajlanak Pétervárott, Tovább...
