A magyar-horvát kapcsolatokat elmérgesítő gróf Khuen-Héderváry Károly 1918. február 16-án hunyt el. Ferenc József „hű szolgájaként” kétszer volt magyar miniszterelnök, másodszor 1910 és 1912 között, a frissen alakult Nemzeti Munkapárt egyik alapító tagjaként – a pártnak utóbb Tisza István lett a legfontosabb embere.  Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
A Goldberger család története a politikával 1848 óta fonódott össze: az óbudai textilgyárosok a forradalom és szabadságharc mellé álltak, ezután hosszú időre „feketelistára” kerültek, majd 1857-ben Ferenc József gesztusként ellátogatott a céghez, hogy jelezze, megbocsátott nekik.  Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A magyar belügyminisztérium 1918 elején a háborús vérveszteség pótlására akart akciót indítani. Elsősorban az amerikai magyarokat akarták megnyerni, hogy térjenek vissza az óhazába, pótlandó az iszonyatos emberhiányt. Jellemző, hogy a kínálkozó üzleti lehetőségre német hajótársaságok próbálták rávetni magukat – ám hiába. Tovább...
A 20. század elején a brit utazási irodák már több mint fél évszázados tapasztalattal szolgálták ki a szigetország jómódú polgárait. Természetes életösztönük diktálta, hogy az I. világháborúban ne csak az akadályt, hanem a lehetőséget is meglássák. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A főváros közlekedési lehetőségeit a 19. század végén az akkor már elavultnak számító lóvasút még mindig markánsan meghatározta. Ugyan már az 1880-as évek elején voltak próbálkozások egy, „a várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére” Tovább...
Az ellenséges államok polgárainak mozgásukban és szabadságukban való korlátozása minden hadviselő fél esetében elterjedt gyakorlat volt. Ez az ország elhagyására történő felszólítástól a rendszeres bejelentkezési kötelezettségen át az igencsak nyomorúságos Tovább...
Az első világháború kitörésekor a Magyar Királyi Operaház éppen 30 éve működött az Andrássy úton: a Bánk bán nyitánya 1884. szeptember 27-én csendült fel abban a kilenc évig készülő épületben, amely ezzel átvette a zenés műfajt a Nemzeti Színháztól. Tovább...
Az első világháborúban a villámháborús remények összeomlásával menten megkezdődött az oly sokszor emlegetett „versenyfutás a szövetségesekért” – Törökország 1914. októberi bekapcsolódásától az USA hosszabb távon mindent eldöntő, 1917. áprilisi hadba lépéséig. Tovább...
A háború első időszaka kiábrándító volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege számára: 1914-ben vereség Szerbiában, illetve az oroszokkal szemben Galícia elvesztése, majd 1915 márciusában – a sikertelen felmentési kísérletek után Tovább...
Nagyszerű fizikum, önérzetes, nyílt tekintet, gőgös önbizalom: ezek a katonák tudják, miért harcolnak, nem fognak kifáradni, harci szellemük, kötelességtudásuk mindig egyforma lesz és ez utóbbi hozza majd meg a végső győzelmet.” – nem más jellemezte így a magyar katonákat 1915 Tovább...