A létfontosságú termények begyűjtésében és elosztásában 1917 drasztikus fordulatot hozott. Ekkor vezették be, hogy az országot körzetekre osztják, s minden körzetben a Haditermény Rt. bizományosaként egyetlen kereskedőcég vásárolhatja fel az állam számára a zárolt készleteket. Tovább...
1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét, Tovább...
Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország Tovább...
Tisza István bukása, majd Esterházy Móric miniszterelnöki kinevezése nyomán hirtelen felélénkült a vidéki politikai élet is a háborús Magyar Királyságban. Addig a politikát alapvetően az esetleges országgyűlési időközi választások jelentették volna, bár  Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A Pesti Hírlap szerkesztőségébe jóformán a háború első napjaitól érkeztek levelek a fronton – utóbb a fogságban – lévőktől, melyeket a lap rendszeresen le is közölt. Az olvasók nagy érdeklődéssel fogadták ezeket a híreket, hiszen úgy tűnt: Tovább...

A lapok a háború kezdete óta szívesen közölték a különböző rendű és rangú katonák élménybeszámolóit. Volt köztük politikus, színész, köztisztviselő, tanár, diák. Ezek közös jellemzője a katonák hősiessége és hazafias szelleme volt, Tovább...
Sok millió halott és sebesült, birodalmak összeomlása, határok megváltozása, városok romba dőlése és például a leuveni könyvtár felgyújtása mellett viszonylag kevés fény esik az első világháború okozta változásokra az állat- és növényvilágban. A Világ 1914. december 30-án azonban a történeti ökológia Tovább...
Hogyan lehet vízhatlanná tenni a lövészárkokat? Mit lehet tenni a nedves lábbelik ellen, és miért küldjenek „japáni zsebkályhát” ajándékként a harctérre? Miért jobb a tablettás orvosság a folyékonynál? Milyen újítások vannak a modern háború tábori orvoslásában? Tovább...
„Nagyon sok becsületes ember ma úgy tartja, a stílusom semmit sem ér. Mivel igazuk lehet, abbahagyom az írást, így foglalkozás nélkül maradok. Mivel már nem vagyok fiatal, de egészségi állapotom kiváló, kérem, avasson engem katonává.” – írta a 69 éves Anatole France 1914 szeptemberében Tovább...
A háború kitörése utáni legnevesebb magyar hazatérő minden bizonnyal Károlyi Mihály gróf volt. Ő korábban épp az amerikai nemzeti ünnep napján, 1914. július 4-én lépett az Egyesült Államok földjére egy vegyes összetételű ellenzéki társaság élén, hogy amerikai magyarok között korteskedjen, illetve adományokat gyűjtsön a szociáldemokrata és a függetlenségi sajtó részére. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Fridtjof Nansent sarkkutatóként, oceanográfusként tartjuk számon. 1888-1889-es grönlandi, majd 1893-1896-os északi-sarkvidéki expedíciói nemzetközi tudományos hírnevet szereztek szülőhazája, Norvégia számára. A zoológusként végzett Nansen grönlandi útja Tovább...