A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
1915. augusztus 16-én, 72 évesen hunyt el Széll Kálmán, magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök. Politikusi tevékenységét az államháztartási hiány csökkentésével, illetve a századforduló „Széll-csendjével” szokás jellemezni.  Tovább...
Az Est
Az igazságszolgáltatás malmai 100 évvel korábban is lassan őröltek – legalábbis ez derül ki Az Est 1915. június 10-i cikkéből: másképp az 1912-es „vérvörös csütörtök” utóélete hogyan is nyúlhatott volna az I. világháború idejébe? A hír arról számolt be, hogy 1915 nyarán Tovább...
A századforduló jelentős találmánya, a „beszélőgép”, a fronton és az otthonokban is képes volt ideig-óráig feledtetni a háború borzalmait. Odavarázsolta az otthoni, a „normális” életet a frontra – miközben a hadifoglyok dalait az otthon maradottak hallgathatták. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Érdekes újdonságról számolt be a Pesti Hírlap 1915 nyarán. Az úri, hadszínteret még nem látott közönségnek igény szerint helybe hozták a háborút! A lap „kellemes, tanulságos kirándulóhelyként” aposztrofálta a készülő lövészárkot, amelyet 1915. augusztus 11-én adott át Tovább...
A bélyegkiadás – praktikus vonatkozásán túl – régtől fogva az állami önkifejezés és egyúttal a gyűjtőszenvedély területe. A bélyegek forgalomba hozatala a szuverenitást juttatja kifejezésre, (valamilyen formában) a bélyegképeken is megjelenik az adott állam. Tovább...
Minden bizonnyal városi legenda, hogy vágóhídi hulladékból készült gyermekkorunk kedvence, a „négercsók” fehér habja, de nem csoda, hogy szárnyra kapott a kacsa, hiszen köztudott: az élelmiszeripar kreativitása határtalan. Különösen háborúk idején, mikor Tovább...
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a dualizmus időszakában végig parlamenten kívüli ellenzéki erő maradt, miután a választójogosultak szűken megszabott körébe a munkástömegek nem tartoztak bele. Az országostól eltérően a települési képviselő testületekbe Tovább...