A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz: Tovább...
1914 augusztusát a háborús lelkesedés jellemezte – hogy a propaganda hatására-e vagy sem, mindenki döntse el maga. A katonák mindenesetre „Éljen a király!” feliratú vagonokban indultak a frontra, talpig virágban, amit a szintén lelkes, őket búcsúztató hölgyközönségtől kaptak. A virág elhervadt, Tovább...
Ha egy üzlet beindul, és az állami beavatkozás sikeresnek bizonyul… – gondolhatták a Pesti Napló 1917. október 16-i számának olvasói, amikor a 7. oldalhoz értek, ahol Buday Dezső jogászprofesszornak, a kecskeméti jogakadémia igazgatóhelyettesének a Nemzetvédő Szövetség ülésén tartott előadásáról számoltak be. Tovább...
Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Az akkor 31 éves budapesti Hósz Károly 1914 májusában kelt át az óceánon, és mint mindenki, aki Amerikában kereste a boldogulását, a New York-i kikötőben fekvő Ellis Islanden kötött ki. Onnan Chicagóba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően munkavezető lett egy építőipari vállalatnál, amelynél a nagyrészt szakképzetlen Tovább...
A Hadszíntér és hátország 2014 őszén videóesszé pályázatot hirdetett a "Nagy Háború utóérzete"  címen. Az első és második helyezést elért pályamunkákat és a kisfilmek kísérő szövegét alábbi posztunkban tesszük közzé. Tovább...
Kezdettől fogva nyilvánvaló volt a háborús résztvevők számára, hogy még a vágyott, rövid lefutású összecsapás sem finanszírozható a költségvetés folyó bevételeiből és kiadásaiból. A hadsereg igénye, a megugró szociális kiadások, a munkaerő és kereslet hiánya miatt nehéz helyzetbe került cégek, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Az „isteni Sarah” egy Párizsban letelepedett dán kurtizán és egy francia férfi törvénytelen gyermekeként született – Henriette Rosine-Bernard néven – 1844 őszén. Zárdában nevelkedett, de mégsem lett apáca. „Pártfogója”, III. Napóleon császár féltestvére, Morny herceg segítségével Tovább...

Az első világháború története a hírszolgáltatás és propagandaháború története is. A propaganda célja a harci szellem felélesztése és fenntartása volt, ennek megfelelően egyik állandó témája az ellenség ábrázolása, lehetőleg minél negatívabb formában. A hírszolgáltatás elvileg a háború menete objektív megítélésének Tovább...
Amikor a ketrecharcosok kölcsönösen leszorítják egymást, jellemzően a másik váratlan lefejelésével igyekeznek szabadulni a patthelyzetből. Az első világháború során ennek analógiája egy új front nyitása lett volna valamilyen fineszes akcióval: 1914 végén ettől várták a britek Tovább...
A Budapesti Újságírók Egyesülete egyhangú határozatban ítélte el a cenzúra gyakorlati működését 1915. február 23-i választmányi ülésén. A fő kifogás az volt, hogy a cenzúra nemcsak a katonai kérdésekre terjedt ki – amit nyilvánosan minden lap a Népszaváig bezárólag jogosnak ismert el –, hanem „elkalandozott” belpolitikai, társadalmi, sőt, irodalmi területekre is.  Tovább...