Pesti Hírlap, 1914
1917-re olyan mérvű lett az áruhiány a hátországban, hogy már nem csak az élelmiszerek központi elosztásáról kellett gondoskodnia az államnak – novembertől a cipők és ruhák egy része sem a „szokásos módon” talált gazdára. A magyar kormány 3966/1917. M.e. számú rendeletében határozott a Népruházati Bizottság felállításáról. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
A közismert városi legenda alapján állíthatjuk, hogy a trianoni döntés új, negatív megvilágításba helyezte Georges Clemenceau alakját. Ám 1917 novemberében, kilenc nappal az oroszországi bolsevik hatalomátvétel után, amikor másodszor került kormányra a francia politika doyenje Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös „nemzetgyalázó” szerelmes verse miatt. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

A fakéregből készült kenyér ötlete nem számított újnak a Nagy Háború idején. Az 1847-es hosszú és kemény tél – ami egy rendkívül rossz terméshozamot produkáló nyári időszakot követett – igencsak próbára tette az akkori Pest-Buda lakóit.  Tovább...

Az élelmiszerhiány jelensége főként az emberi fogyasztással kapcsolatban jelentett témát a sajtó számára. A gabona- és húsfélék korlátozott hozzáférhetősége azonban nem hagyta érintetlenül az állatok világát sem. A budapesti Állatkert lakóinak is be kellett érniük különféle helyettesítőkkel a jóféle kukorica, korpa, zab, széna helyett.   Tovább...
Az első világháború idején a harcok jelentős része a nyugat-európai hadszíntéren zajlott. A korábban gyönyörű vidék az állóháború következtében kietlen, kopár pusztává változott, ahol a természet megszűnt létezni. Egyetlen növény állta csak a sarat a viszontagságos időkben: a pipacs (papaver rhoeas). Tovább...
Bizonyára már mindenkit ért olyan kellemetlen élmény, hogy harapáskor beszakadt az olcsó vizes zsemle teteje, mert a ropogósra sült barna burok alatt jó adag levegő leledzett egy vékony fehér tésztaágyásban. Megnyugtathatunk mindenkit, Tovább...

„…festők, akiknek tehetsége néhány hónappal ezelőtt csak addig terjedt, hogy cérnagombolyaggal játszó macskák lelki életét vihették vászonra, most elég erősnek érzik magukat arra, hogy belé markoljanak a világrengésbe és apró üzleteik számára onnan rekviráljanak témát, anyagot.” Tovább...

1915 februárjában mutatták be Magyarországon A szökött katona című némafilmet. Ez a film volt az első a sorban a Pásztory Miklós (1875-1922) által az I. világháború idején rendezett mintegy tíz film közül. Az első hármat a fodrászból lett rendező-producer alapította Nemzeti Filmvállalat készítette, Tovább...