Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A főnemesi családok birtokait az örökség vagy a részenként történő eladás révén bekövetkező elaprózódástól a huszadik század elején a hitbizomány intézménye védte. Az 1687-ben életbe lépett törvény szerint ilyet eredetileg az uralkodó alapíthatott a birtokos kérésére, Tovább...
A világtörténelem két legnagyobb presztízsveszteségű állama, Spanyolország és Portugália vezetői közül a legtöbben úgy vélték, a 350 éves kudarcsorozat után a világháborúba belépéssel és az ottani dicsőséges szerepvállalással lehetne fényesíteni nemzeteik fölöttébb megkopott Tovább...
Hogyan emlékeztek az 1848-as eseményekre a Nagy Háború második évében, 1916 márciusában Magyarországon? Az ünnepi újságcikkekből most a szociáldemokraták értékelését mutatjuk be.
A Népszavában csak március 21-én jelent meg vezércikk az 1848-as „nagy márciusról”, Tovább...
Az I. világháború kitörésekor a kormányzat Bécsben és Budapesten is a tőzsdei kereskedés szüneteltetése mellett döntött. Sőt a háborús spekulációknak már azzal igyekeztek útját állni, hogy a tőzsdetanács az 1914. július 23-i ultimátumra adott szerb választ be sem várva, Tovább...
II. Vilmost sötét, soviniszta, reakciós uralkodóként őrizte meg a kulturális emlékezet, de nem ritkán ábrázolják a német császárt pokoli erőkkel bíró gonoszként is, akinek szúrós tekintetétől kristálypoharak törtek szét, és csillárok szakadtak le, ha belépett egy táncterembe. De vajon milyen kép élt róla egykorúan, az 1918-as magyar sajtóban? Tovább...
„I. Károly királyt, akinek Románia mai nagyságát és hatalmát köszönheti, most másfél esztendő múltán követte az örök elmúlásba ezüstös hajú, költői lelkű hitvese, Erzsébet királyné is”– kezdte nekrológját Carmen Sylva [ez volt a királyné írói álneve – K. E.] haláláról a Pesti Hírlap 1916. március 3-án. Tovább...
Úgy tűnik, a háború első két évében az áremelkedés és az áruhiány kéz a kézben jártak. A fővárosi tűzifaellátás Pesti Naplóban bemutatott esete jól példázza a hadigazdálkodáshoz vezető gazdasági mechanizmusokat. A tűzifa 1915 végén még szabadon árusítható termék volt, Tovább...
