Az I. világháború kitörésekor a kormányzat Bécsben és Budapesten is a tőzsdei kereskedés szüneteltetése mellett döntött. Sőt a háborús spekulációknak már azzal igyekeztek útját állni, hogy a tőzsdetanács az 1914. július 23-i ultimátumra adott szerb választ be sem várva, már július 25-én beszüntette a részvények adásvételét.
A tőzsde 50. jubileumi éve tehát nem alakult dicsőségesen, hiába forgott ekkor már legalább ötszázféle értékpapír Budapesten a kezdeti 9 váltóval, 11 valutával és 17 részvénnyel szemben. A háború ugyanakkor nem le-, hanem felértékelte a részvényeket: a vállalatok és bankok piaci értéke kifejezetten stabilan növekedett a háború éveiben. Mindez egyben azt is eredményezte, hogy a vállalati részvények továbbra is gazdát cseréltek 1914 közepe és 1916 márciusa között is, csak éppen visszatértek az 1864 előtti „szokásokhoz”– ebben az évben alakult meg az értéktőzsde.
Az Est beszámolója szerint az ügynökök – a háború kitörése előtt mintegy 215 ügynök dolgozott a tőzsdén, 72 százalékuk az árutőzsdei kötésekkel, 28 százalékuk értékpapírok adásvételével foglalkozott – e másfél év alatt is ott forgolódtak a tőzsdepalotában. Ez az ún. értéktőzsdei magánforgalom az első időkben az 1905. október 30-án átadott Tőzsdepalota oldalában lévő, Upor József által működtetett kávéházban folyt, majd a brókerek felköltöztek a hallba és a tőzsdei büfébe.
1916. március 15-én aztán visszaállították a hivatalos kereskedést. Mivel a hallban hadikórházat rendeztek be, az értékpapíros ügynökök is az árutőzsde nagytermében kezdték meg a kereskedést. Az Est nem lelkesedett a döntésért, legalábbis félve várta a spekulációs játszmák visszatérését: „Majd jönnek a mesterséges hangulatcsinálások, majd jönnek a rémhírek, a rózsaszínű hazugságok, és ki fogja meggátolni, hogy az alaptalan hírek lefelé vagy felfelé ne idézhessenek elő árszökkenést vagy árzuhanást?” Felrótta azt is, hogy az árutőzsdén is olyan kötésekre került sor, ami csak arra volt jó, hogy felhajtsa a végfogyasztók által fizetendő árat, ráadásul olyan termények esetében, mint a kávé vagy a kukoricacsutka, amire a szabályok szerint nem is lehetett volna kereskedni.
Az első nap azonban a lap tudósítása szerint nyugodtan telt: az ügynökök betartották az igen rövidre szabott – fél 12 és háromnegyed 1 közötti – hivatalos órát, de a tőzsdét jól ismerő források biztosak voltak benne, hogy hamarosan kialakul az „előtőzsdei forgalom” a büfében, és az „utótőzsdei” kereskedés az Upor-kávéházban.

Felhasznált irodalom:
Kezdődik a börzézés = Az Est, 1916. március 14.
Az új tőzsdei rend első napja = Az Est, 1916. március 15.

Készítette: Takács Róbert