Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Bár a Magyar Királyi Tébolyda létrehozásának ötlete már a 18. század végén felmerült, a megvalósításra csaknem 80 évet kellett várni. 1868-ban nyitotta meg kapuit az Országos Tébolyda, nevét 1898-ban változtatták Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézetre. Tovább...
A háború egyetlen gazdasági ágazatot sem hagyott érintetlenül, a legsúlyosabb következményekkel azonban szinte biztosan a kereskedelmi tengerhajózás számára járt. Az antant kezdettől fogva megkísérelte blokád alá vonni az Adriai-tengert, Olaszország hadüzenete után Tovább...
Megjelenésük óta éri a vád a kereskedelmi televíziók híradóit, hogy egy zsiráf vagy egy albínó teknős megszületésének legalább annyi, ha nem nagyobb teret biztosítanak, mint a francia elnökválasztásnak vagy az új felsőoktatási törvény megszavazásának, Tovább...
A fenti dátum nem elírás: 1916-ban még március végén tartották a nőnapot Európa több országában – így Magyarországon is – az akkori baloldali mozgalmak. Lényegileg is más volt az ünnep: a harcos társadalmi-politikai követések jegyében zajlott, nem a mai köszöntős-virágátadós jelleggel. Tovább...
Az Est 1916 márciusában a francia August Rodin nyilatkozatát vette át egy amerikai lapból. A szobrász szavaiból egy klasszikus hanyatlástörténet rajzolódott ki, amely egy idős – Rodin ekkor már 76 éves volt – ember konzervatív művészet- és világfelfogását tükrözte. Tovább...
A háború alatt a fővárosi közlekedés problémái rendszeresen szerepeltek a sajtóhírek között. Ezek közül azonban kiemelkedett egy 1916. január 31-én bekövetkezett szerencsétlenség: az óbudai Duna-partnál egy túlterhelt átkelőhajón pánik tört ki, kiszakadt egy korlát, és a folyóba eső emberek közül többen ott lelték a halálukat.
Tovább...
Szigeti József 1855-ben írt népszínművét, A Vén bakancsos és fia, a huszárt bemutatni a háború idején telitalálat volt. A történet szerint Sugár Mihálynak, a kiszolgált katonának (vén bakancsos) a fia, Laci, szerelmes lesz a kapzsi kocsmáros lányába, Ilonkába. A kocsmáros gazdag vőt szeretne magának, ezért cselhez folyamodik: Tovább...
