Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Gyémántok az örökkévalóságnak című 1971-es James Bond-film óta közhely a világ sakkban tartására szolgáló lézerfegyvert gigagyémántból összerakó szupergonosz képe – ahogy ezzel mindenki találkozhatott a Walt Disney Csipet-csapatját nézve. Tovább...
Az elhúzódó háború megpróbáltatásai fokozatosan élezték a feszültséget az egyre több korlátozást és problémát megélő többség és az ugyanolyan jól vagy pont a háború miatt még jobban élő kevesek között. Tovább...
A ma már több mint 150 éves Citadella sok mindenen keresztülment, míg a renitens, forrongó magyarok elleni katonai erődítményből turistalátványosság és nosztalgiadiszkó vált.
Maga az épület 1851-ben készült el, megépítését a szabadságharc leverése után Tovább...
A második háborús évben az újságokban már szinte minden napra jutott hír leleplezett vagy elítélt háborús nyerészkedőkről, szélhámosokról. A hadiszállítók csalásai, a rossz minőségű ruhák, liszt, lábbeli persze akár egy Jókai-regényből is ismerős lehetett az olvasóknak. Tovább...
A nő és az őt (olykor sejtelmesen) beburkoló anyagok mindig is közbeszéd tárgyát képezték, mióta az első állati bőrből készült darabot magára öltötte az őskor asszonya. A női viselet az évszázadok alatt sokszor éppen nem megmutatta, hanem nagyon is elrejtette tulajdonosa erényeit, Tovább...
Freystädtler Flóra, egy gazdag zsidó család leánya a századforduló pesti társasági életének egyik ismert botrányhőse volt. Önéletírásában sem tagadta kalandjait, és azt sem, hogy hatalmas örökségét barátnőivel együtt herdálta el, méghozzá a kortársakat megbotránkoztató életmódot folytatva Tovább...
Szekfű Gyula Három nemzedékén, illetőleg Bibó István „eltorzult magyar alkatról” és „zsákutcás magyar történelemről” értekező hatalmas esszéjén át óriási eszmetörténeti irodalma van annak a történeti problémának, hogy az a tény, miszerint a 20. század elején is a Habsburg-házhoz való viszony Tovább...
