Címke: szociálpolitika

Az Auguszta Gyorssegély-alap és aki mögötte van – Auguszta főhercegnő

A Nagy Háború nemcsak a fronton lévő katonák, hanem a hátországban maradt családtagjaik életét is fenekestül felforgatta. A családfő berukkolásával nők és gyermekek maradtak ellátatlanul, ugyanakkor a pénzbeli segítségre és nem utolsósorban a mentális támogatásra nem csak az itthon lévők, de a fronton harcolók, vagy az onnan rokkantként hazatérők is rászorultak.

Pesti Hírlap, 1914

Lesz-e 13. havi nyugdíj?

Ez a kérdés ugyan nem hangzott el 1917. június elején a nyugdíjasok országos értekezletén, de a résztvevők – egykori tisztviselők – helyzetük rendezését kérték az államtól. Nyugdíjuk összege ugyanis nem követte a háborús inflációt, havi bevételük sokakat „a koplalás szélére” sodort.

Lakhatási válság

A gazdasági erőforrások átcsoportosításának egyik legnagyobb vesztese az építőipar volt. A hadigépezet működtetéséhez a legkevésbé volt szükség újabb és újabb házak, lakások építésére, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt sokkal jobban lehetett használni más ágazatokban – vagy éppen a fronton.

Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala – Kézikönyvet adott ki védőnőknek a Stefánia Szövetség

Sokszor hallani a magyar védőnői hálózat világszinten egyedülálló voltáról. Ennek előzményei az első világháború alatti évekig nyúlnak vissza, amikor az életének önkezével véget vető trónörökös, Habsburg Rudolf özvegye, az akkor már ötvenes éveiben járó belga Stefánia hercegnő helyettes védnökségével (róla nevezték el a Stefánia-vagdaltat és a Stefánia-tortát is),

Pesti Hírlap, 1914

A bolond meg a gyermek

A társadalom gondoskodó keze 1917-re már azokat a hadiárvákat is elérte, akiket az egészségügyi hatóságok – még árvaságra jutásuk előtt – gyengeelméjűnek minősítettek.
A budapesti állami gyógypedagógiai intézet karolta fel