Sokszor hallani a magyar védőnői hálózat világszinten egyedülálló voltáról. Ennek előzményei az első világháború alatti évekig nyúlnak vissza, amikor az életének önkezével véget vető trónörökös, Habsburg Rudolf özvegye, az akkor már ötvenes éveiben járó belga Stefánia hercegnő helyettes védnökségével (róla nevezték el a Stefánia-vagdaltat és a Stefánia-tortát is), és a leendő Zita királyné fővédnökségével megalakult az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők védelmére, amelyen belül létrejött a Védőnői Szolgálat is. A megalakítást a világháború alatt kezdődő „elnyomorodás” tette szükségessé. A Stefánia Szövetség első, reprezentatív elnökévé Apponyi Albertet választották, de vezető alakja a baloldali radikális orvos, a Galilei Kör előadója, Madzsar József volt. A szakmáját tekintve fogorvos, de eugenikával, antialkoholista propagandával és anya- és csecsemővédelemmel egyaránt foglalkozó – és Szabó Ervin munkatársaként még a Fővárosi Könyvtárban is dolgozó – Madzsar emblematikus megtestesítője volt a 20. század elejére létrejött speciális szakértelmiségi csoportnak, a radikális orvosmozgalomnak, melynek tagjai nemcsak kezelni akarták a betegségeket, hanem meg is akarták előzni azokat. A „társadalommérnökösködő” – ma már utópisztikusnak nevezhető – koncepcióktól se riadtak vissza, de összességében ők tekinthetők a tbc-t és más népbetegségeket felszámoló modern népegészségügy megalapítóinak. A Stefánia Szövetség 1917-ben egy kézikönyvet is kiadott a védőnőknek Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala címen, amint arról a Budapesti Hírlap 1917. május 29-én beszámolt. E szerint a kötet túlmutatott önmagán: „Szerény címe után ítélve azt kellene hinnünk, csak hasznos kézikönyvről van szó hivatásos csecsemővédőnők számára. Az eredeti cél alighanem ez is lehetett. De aki a művet összeállította, nyilván sokkal nagyobb szív és elme, semhogy hozzá tudott volna törpülni a szárazon előírt irányelvhez. Így kaptuk ezt a terjedelmes és tartalmas kötetet, mely a gyermekvédelem minden ágát felöleli, az egész kérdés óriás jelentőségét kidomborítja.” A kézikönyv megírásában és összeállításában Madzsar és mások mellett szerepet vállalt a Galilei Körben szintén előadó neves gyerekorvos, Berend Miklós is, aki a Tanácsköztársaság alatt tragikus körülmények között vesztette életét. A beszámolók szerint az 1919. június 24-i monitorlázadás idején, az utcán sétálva lelkesen üdvözölte a nemzetiszínű zászlókkal díszített, lázadó monitorokat, és ezért ott helyben végeztek vele mint „ellenforradalmárral”.
Felhasznált irodalom:
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör (1908-1919) története. Budapest, 2017.
Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest, 2001.
Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala = Budapesti Hírlap, 1917. május 29.
Készítette: Csunderlik Péter
Budapesti Hírlap, 1917. május 29.
Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala
Nagy, nyolcadrét könyvet tettek az asztalunkra. Könyvet, mely minden sorában a legszebb emberszeretetről szól, s a legbecsesebb, legkedvesebb nemzeti vagyonért, kisdedeink életéért harcol. Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala címen a Stefánia Szövetség adta ki ezt a minden anya, minden gyermekgondozó házában nélkülözhetetlen, számos ábrákkal ellátott könyvet. Taffer, Bókay egyetemi tanárok, Szana Sándor állami gyermekmenedékhelyi igazgató, Berend Miklós gyermekorvos, Szirmay Oszkárné, az ismert nevű emberbarát úriasszony, és akiket legelsőknek kellett volna említenünk, Madzsar József dr., a Stefánia Szövetség ügyvezető igazgatója és Temesváry Rezső dr. egyetemi magántanár írták és állították össze a világos nyomású, pompásan olvasható tartalmas könyvet. Szerény címe után ítélve azt kellene hinnünk, csak hasznos kézikönyvről van szó hivatásos csecsemővédőnők számára. Az eredeti cél alighanem ez is lehetett. De aki a művet összeállította, nyilván sokkal nagyobb szív és elme, semhogy hozzá tudott volna törpülni a szárazon előírt irányelvhez. Így kaptuk ezt a terjedelmes és tartalmas kötetet, mely a gyermekvédelem minden ágát felöleli, az egész kérdés óriás jelentőségét kidomborítja. A gyermekápolás és az egész kérdés egészségügyi részletein kívül még arról is tájékoztat a Stefánia Szövetség könyve, hogyan helyezhetők el a kicsinyek az állami gyermekmenedékhelyeken, mi módon gondoskodnak ott róluk, miért fontos, hogy ott az anya is kisdede mellett maradjon, hogyan vehetők vissza jó módba jutottak apróságai, mit jelent a munkásbiztosítás, ki lehet tagja, milyen jogokkal jár ez szülés alkalmával, beszél az országos gazdasági pénztárról, nyugdíjbiztosításról, az apátlan csöppségek érdekéről, árvaszékről, szegényügyről, a munkába járó anyák gyermekeinek védelméről, a dajkakérdésről – mindezt szakemberek alapos tudásával. E téren Kiss Adolf munkáspénztári igazgató, Karafiáth Jenő kincstári jogügyi fogalmazó, Nagy Sámuel miniszteri titkár és Szokola Leó árvaszéki fogalmazó közreműködését kérte a Stefánia Szövetség, csakhogy mennél teljesebb legyen, amit nyújt. Ezt valóban el is érte. A könyvet Pfeifer könyvesboltja vette bizományba; ára 5 korona.
