Címke: szociálpolitika

Pesti Hírlap, 1914

„Nincsen apám, se anyám” – hadiárvák az első világháborúban

A háborús (ember)veszteségek egy korábban, ekkora tömegben még nem tapasztalt jelenséggel szembesítették a társadalmat: az ellátás nélkül maradt gyerekek nagy csoportjával.
A gyermek- és csecsemővédelem kérdésének megoldása egyszerre soha nem látott fontosságúvá lett

Ki fizeti a számlát?

Közhely, hogy a háború nem csak a hadi-, hanem a szociális és jóléti kiadásokat is megnövelte. Az otthonmaradottak, az árvák és hadiözvegyek ellátására – vagy legalábbis minimális szükségleteik biztosítására – fordított összeg egyre nőtt és nőtt, egyenes arányban a veszteségekkel.

Pesti Hírlap, 1914

Családban marad

Bár a Magyar Királyi Tébolyda létrehozásának ötlete már a 18. század végén felmerült, a megvalósításra csaknem 80 évet kellett várni. 1868-ban nyitotta meg kapuit az Országos Tébolyda, nevét 1898-ban változtatták Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézetre.

Kertvárosi idill

A hadirokkantak visszavezetése a polgári életbe a háború első éveinek egyik legfontosabb kihívása volt. A segélyezést mindenki csak ideiglenes megoldásnak tekintette, ugyanakkor abban nem nagyon volt vita, hogy állami és társadalmi feladat minden eszközzel segíteni őket abban,

Vadházasság és hadisegély

100 évvel ezelőtt még nem létezett a (bejegyzett) élettársi kapcsolat jogi kategóriája, így maradt a vadházasság mindazok számára, akik állami hatóság előtt hivatalosan nem keltek egybe.

A falu jegyzője

Igazi tényfeltáró riporttal jelentkezett Az Est 1915 végén a Fejér megyei Seregélyesről. Az írás a városi olvasó számára is egyértelművé tette, hogy a piaci élelmiszerdrágaság és az áruhiány alapján nem lehet a vidéki termelők (és általában a lakosság) általános jóllétére következtetni, sőt.