A háborús évek alatt egyre-másra tudósítottak a lapok meggyilkolt vagy sorsukra hagyott csecsemőkről, köztéren talált halott gyerekekről. A cikkek szerzői a legtöbb esetben semmiféle együttérzést nem tanúsítottak a „keményszívű anya” iránt, még akkor sem, ha az újszülöttjét gondosan felöltöztetve helyezte el egy kórház lépcsőjén – azaz életétől nem akarta megfosztani,
A háború évei alatt jelentősen csökkent a születések száma – ami érthető, hiszen a potenciális apák a lövészárkokban harcoltak – és nőtt a csecsemőhalandóság, ami részben az egészségügyi ellátás, részben az anya- és csecsemővédelem hiátusaira vezethető vissza.
„Magyarország népjóléti intézményeiről nem is lehet beszélni. A nép védelmét szolgáló intézkedések dolgában legutolsó helyen állunk Európában. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás csak a lakosságnak igen szűk körére terjed ki, a rokkantbiztosítást még nem is valósították meg. […]
A hadiárvák támogatását az állam nagyon a szívén viselte – legalábbis elméletben. Gyakorlatban kicsit másként festett a dolog: az ösztöndíjak, jótékonysági estek, pihenési, feltöltődési lehetőségek inkább a középosztálybeliek gyermekeinek jutottak. Noha a törvény betűi szerint a fiúk 16, a lányok 14 éves korukig kapták az árvasági segélyt,
1917 augusztusának utolsó napjaiban a Szociáldemokrata Párt értekezletet tartott a szabadszervezetek és a pártszervezetek részvételével a hadisegélyek felemelése ügyében. A hadisegély valójában gyűjtőfogalom volt, ez alá tartozott a hadbavonult közvetlen családjának kifizetett havi járulék,
“Thury Károly pápai kamarás, csongrádi plébános, megható levélben azt közli a Pesti Hírlappal, hogy a Przemyslben 1915. május 28-án hősi halált halt Polyák István Csongrádon élő családja támasz és segítség nélkül, nagy nyomorban sínylődik. Nincs senki, aki Polyák István három kicsiny árvájáról gondoskodjék.”
A hadsereg étvágya teremtette háborús konjunktúra nem ért véget akkor, amikor a jobb-rosszabb bőrbakanccsal, fémcsajkával, posztóruhával, puskával és szuronnyal felszerelt katonák rohamra indultak, majd elestek a harcmezőn.
