A háború kitörése óriási változást hozott a munka világában. A hadiipar felfokozott igényei, a fronton lévők számára az élelmiszer-utánpótlás folyamatos biztosítása fokozott terhelést jelentett a gyári és a mezőgazdasági munkások számára egyaránt – a háborús helyzetben
Néhány hónappal a háború kitörése után újabb kihívással kellett szembenéznie minden hadviselő félnek: a harctérről maradandó sérüléssel hazatért invalidusok tömegével. Katonai nyelven invalidusnak – azaz rokkantnak – számított mindenki, aki harcképtelen.
A sajtó a háború kitörésétől kezdve folyamatosan beszámolt a hátország társadalmi szerepvállalásáról. Hadikórházak alakultak és kórházvonatok indultak, pártok és jótékony egyletek nevében segélyalapok szerveződtek a rokkantak és a kereső nélkül maradt családok számára.
A nagy háború tömeges méretei, a hadműveletekhez szükséges, korábban nem tapasztalt áldozatvállalás a gazdaságnak és társadalomnak korábban soha nem látott állami befolyását, irányítás alá vonását jelentette. Ennek azonban minden hadviselő országban
A szociáldemokrata párt már 1914 augusztusának legelején gyűjtést indított besorozott munkások családjainak támogatására. A Népszavában meghirdetett gyűjtés fő célja a megfelelő élelmezés, elsősorban a gyermekek ellátásának biztosítása volt.
Petrák Katalin. A szervezett munkásság küzdelme a korszerű társadalombiztosításért
(Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1976). Részlet: A munkásbiztosítás helyzete a világháború éveiben
Heller Farkas. Magyarország szociálpolitikája
(Németh József Könyvkereskedése, Budapest, 1923). Részlet: II. rész
A szociálpolitika a háború alatt
