A szakszervezetek és a szociáldemokrata párt Magyarországon 1918-ig szinte szimbiózisban működtek: az egyik a politikában, a másik a munkahelyeken jelenítette meg a munkásmozgalmat és a munkásérdekeket. Ez az érdekképviselet nem volt eredménytelen, jóllehet az elégedetlenség 1918 tavaszára kezdett egyre élesebbé válni.
Az Országos Népoktató Egyesület 1918 májusában ingyenes ipari tanfolyamot indított, amelyen „részt vehetnek hadbavonultak női hozzátartozói”. A tanfolyamon elsajátítható szakmák között volt a fényképészet, a ruhavarrás és -szabás, a nőikalap-készítés, a konyhakertészet és a baromfitenyésztés. „A hadiözvegyeket és leány árvákat a hathónapos tanfolyam tartama alatt Kirchner Hermann altábornagy, a Hadsegélyző Hivatal vezetője
A gyermeknyaraltatást sokan a Tanácsköztársasághoz, illetve az államszocializmus időszakához kötik Magyarországon. Zánka és Csillebérc előzményei azonban az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. Az 1917-es „sikeren” felbuzdulva, 1918-ban ugyanis megint szervezni kezdte Vadnay Tibor kormánybiztos a munkásgyermekek nyaraltatását
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál
Az első világháború idején Magyarországon a fiatalkorúak bíróságánál beosztott „állami patronesszek” (pártfogók) tevékenykedtek. A gyermek- és nővédelemhez is kötődő feladataikat a Magyarország című lap 1918. március elsején így jellemezte: „a társadalom számára még megmenthető emberanyagot szükség esetén megvédelmezzék azokkal a veszedelmekkel szemben, melyek a büntetések elszenvedésének következményei”.
A hadisegélyezés rendszere a háború egész ideje alatt folyamatosan változott. A mindenkori magyar kormány törvényekkel és rendeletekkel igyekezett javítani a segélyezés elégtelen mivoltán – sikertelenül. A segélyek rendkívül alacsony szintje, a rászorulók körének meghatározása,
„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én
