Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Amilyen kitüntetett figyelmet szentelnek a hidegháborús kémfilmekben Nyugat-Berlinnek, olyan sokat foglalkoztak az első világháború alatt a szembenálló felek médiumai Belgiummal. A Játék határok nélkül legendás főbíráját, Dönit adó kis ország a kölcsönös démonizálás Tovább...
A háború szomorú kísérőjelensége, a nőkön elkövetett erőszak témája a Népszava hasábjain is megjelent. A fő kérdés az volt, hogyan kell meg/elítélni az erőszakot: az ellenség, elsősorban a „barbár” oroszok undorító gaztetteként vagy általános, a háborúval, az „erkölcsök fölfordulásával” együtt járó jelenségként. Tovább...
Havi kulturális ajánlatunk csupán szemezget abból az óriási kínálatból, amit a centenáriumi évforduló kapcsán kínálnak a közgyűjtemények, a színházak vagy a mozik. Tovább...
Stróbl Alajos a dualista Magyarország művészeti életének egyik központi alakja volt, akivel a századforduló idején a magyar szobrászatban csak a millenniumi emlékmű alakjait megformáló Zala György volt egy lapon említhető. Stróbl Alajos Tovább...
A hagyományos női szerepek (családanya, feleség, „házi tücsök”) visszavonhatatlanul átstrukturálódtak a háborús évek alatt. A férfiak hadba vonulásával családok maradtak bevételi forrás nélkül, a hadsegély (ezt a bevonulók otthon maradt családtagjai kapták) nem fedezte a napi megélhetés költségeit – ráadásul ezt az összeget is több hónapos késéssel vehették kézhez. Tovább...
A statisztikák híven tükrözik a háborús állapotokat – a születések száma radikálisan csökkent a háború második évére. Ez önmagában nem korszakalkotó megállapítás, az azonban már figyelemreméltó, hogy épp ezáltal került előtérbe az anya- és csecsemővédelem Tovább...
A civil lakosság ellen elkövetett erőszak mai szemmel nézve szerves része a háborúnak. A 19. század korlátozott kiterjedésű (azaz elsősorban a tényleges hadműveleti területre szorítkozó) összecsapásai azonban messze nem érintették annyira a polgári lakosságot, Tovább...
