Pesti Napló

A női test és a háború

A civil lakosság ellen elkövetett erőszak mai szemmel nézve szerves része a háborúnak. A 19. század korlátozott kiterjedésű (azaz elsősorban a tényleges hadműveleti területre szorítkozó) összecsapásai azonban messze nem érintették annyira a polgári lakosságot, mint az első világháború eseményei. A magyar területre benyomult orosz megszállók által gyakorolt erőszak tehát új tapasztalat volt, igaz, nem nélkülözte az iróniát sem, hiszen a fosztogató, erőszakoskodó kozákok csak beteljesítették a róluk festett, karikaturisztikus elemeket sem nélkülöző barbár képét.
A front közelében a nőkön elkövetett erőszak hamar a háborús mindennapok részévé vált, mindkét oldalon. Funkciója sokrétű volt: a biológiai késztetés kiélésétől az ellenfél megalázásán át a nemzetet fenntartó biológiai nő megszerzéséig és a nemzet „megfertőzésének” szimbolikus gesztusáig terjedt. Az áldozatok számára azonban ez nem sok különbséget jelentett, miközben a sokszor családjukkal sem megosztható pszichés teher mellett nem ritkán az erőszaktétel kézzelfogható következményeit is viselniük kellett.
A Pesti Napló Lelki klinika rovata érzelmi, lelki problémák megoldásához nyújtott segítséget, elvileg olvasói levelekre adott válasz formájában. A kozákok által elkövetett erőszakról szóló írása egyszerre bátor és suta. A téma, a nemi erőszak és a belőle fogant gyermek a korszak polgári, erkölcsös nyilvánosságában végső soron tabu, ezért napirendre tűzése önmagában is a probléma súlyát sejteti. A kínált megoldás nagyvonalú – az abortusz tilalmára vonatkozó erkölcsi megfontolások felfüggesztése. Ugyanakkor azonban vészesen leegyszerűsítő is, hiszen az erőszak sokkal összetettebb megrázkódtatást jelentett, mint egy nem kívánt terhesség.

Készítette: Egry Gábor

Lelki klinika. = Pesti Napló, 1915. február 7.