Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„...Persze a nagyobb szereplők valahogy mintha nagyobb rangot viseltek volna, mint ami a gallérjukra volt varrva. Különösen pedig a nőszereplők. Mégis másképp kellett velük bánni. Mégiscsak a nőszereplők hoztak valami új bizsergést, valami új fűszert a játékba, alvó emlékeket ráztak életre. Tovább...
Az első világháborúból – bár ez némileg paradoxon, de – mégiscsak a nők profitáltak a legtöbbet. Jelen esetben nem a halott, illetve a hazatért rokkant családtagokra gondolunk, hanem az új életpályára, amit a házi tűzhely elhagyása kínált a nők számára. Tovább...
Szekfű Gyula esetleges magántanári kinevezése népszerű hír volt a korabeli sajtóban. Érvek és ellenérvek ütköztek egymással a történetíró korábbi munkái miatt - Egry Gábor és Csunderlik Péter írásai. Tovább...
Az első világháborúnak volt egy nagy nyertese: a balatoni idegenforgalom. A dualizmus kori Magyarország legnépszerűbb fürdőhelyei ugyanis a nagy hegyekkel együtt szintén a határon túlra kerültek az elcsatolások után, gondoljunk csak az adriai Abbáziára Tovább...
1915 júniusában újabb lépés történt a kötött hadigazdálkodás avagy a „konzervatív háborús szocializmus” területén: a kormány elrendelte az 1915. évi gabonatermés zár alá helyezését és állami igénybevételét. Egyben döntött egy központi gabonabank, a későbbi Haditermény Részvénytársaság magalakításáról, amely a gabona állami felvásárlását, szállítását és elosztását végezte a „nyerészkedés kizárásával”. Tovább...
A nemrég véget ért párizsi Grand Slam tenisztorna – illetve az annak helyet adó létesítmény –egy I. világháborús pilótáról kapta a nevét, aki a háború 51 hónapjának jóval több mint felét, 32 hónapot német hadifogságban töltött. Az Est 1915. április 26-án számolt be Tovább...
A 20. század elején a brit utazási irodák már több mint fél évszázados tapasztalattal szolgálták ki a szigetország jómódú polgárait. Természetes életösztönük diktálta, hogy az I. világháborúban ne csak az akadályt, hanem a lehetőséget is meglássák. Tovább...
