Az első világháborúból – bár ez némileg paradoxon, de – mégiscsak a nők profitáltak a legtöbbet. Jelen esetben nem a halott, illetve a hazatért rokkant családtagokra gondolunk, hanem az új életpályára, amit a házi tűzhely elhagyása kínált a nők számára. A tömeges munkába állás, az önfenntartás lehetősége, a potenciális családfői szerep és a szakszervezetek érdekképviselete mind egy-egy mérföldkő volt a nők választójoga felé vezető úton.
A nők szavazati jogának kérdése a 19. századtól folyamatosan napirenden volt, de az 1848. évi V. törvénycikk – noha az áprilisi törvények a „megújulás” értelmében készültek – kizárja a nőket a választók közül – akárcsak a csempészeket, a rablókat, a gyilkosokat és egyéb köztörvényes bűnözőket. Noha a századfordulón több választójogi törvényjavaslat is született, egyikben sem szerepelt a nők választójoga. A női nem politikai jogaiért vívott küzdelmet ekkor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (és a hozzá szorosan kapcsolódó Magyarországi Munkásnő Egyesület), valamint a Feministák Egyesülete is nyíltan felvállalta. Bár a választójogért vívott csatában sokszor egymással sem értettek egyet, céljuk mindenképpen közös volt. A háborút és a forradalmakat követően az 1919 őszén alakult Friedrich-kormány programjában szerepelt az általános és titkos választójog bevezetése, amiből a nők is részesültek – bár az ő esetükben a jog gyakorlását írni-olvasni tudáshoz kötötték. A Horthy-korszak választási rendszerében is voksolhattak a női nem képviselői, de mindig több cenzusnak – általában magasabb életkornak, nagyobb műveltségnek – kellett megfelelniük, mint férfitársaiknak. Magyarországon az első valóban „egyenlő” választójogot 1945-ben iktatták törvénybe. Mindenesetre ezzel nem maradtunk el a nagy európai átlagtól: Franciaországban és Olaszországban 1949-ben, míg Svájcban 1971-ben kaptak szavazati jogot a nők, illetőleg választhattak a férfiakéval azonos feltételek között.

Felhasznált irodalom:
Simándi Irén: A nők parlamenti választójogának története Magyarországon, 1919–1945 = Rubicon, 2009/4.
A nők választójoga Dániában = Pesti Hírlap, 1915. június 7.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1915. június 7.
A nők választójoga Dániában

A feministáknak örömnapja ez a mai vasárnap. A dán király – mint egy koppenhágai távirat jelenti – ezen a napon szentesítette az ország új, radikális alkotmányát, mely kiterjeszti az általános választójogot a nőkre is.