100 évvel ezelőtt még nem létezett a (bejegyzett) élettársi kapcsolat jogi kategóriája, így maradt a vadházasság mindazok számára, akik állami hatóság előtt hivatalosan nem keltek egybe. (A polgári házasságról az 1894. évi XXXI. törvénycikk rendelkezett, hatályba lépése után a házasságot csak az erre illetékes polgári hatóságok előtt lehetett megkötni.)
Ezt az adott (kis)közösség hallgatólagosan elismerhette, így a mindennapokban nem feltétlen okozott gondot, de rendkívüli, például a háborús helyzetben már problémát jelentett. A hadba vonult férfiak után ugyanis csak a törvényes feleségnek járt hadisegély. Ennek ellenére a vadházasságban élő nők egy része szintén igényelte és meg is kapta ezt a támogatást, míg aztán valamilyen okból ki nem derült a törvényes házasság hiánya. A Népszava rövid törvényszéki híre egy ilyen történetről szól, amelynek végén a bűnösnek ítélt asszony fogház- és pénzbüntetést kapott.

Felhasznált irodalom:
Fogházba a hadisegély miatt = Népszava, 1916. február 2.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. február 2.
Fogházba a hadisegély miatt

Még a magyar képviselőházban is foglalkoztak már azzal a sok fölháborító esettel, törvénytelenséggel, ami a hadisegély körül történik. Az alábbi eset nagyon is törvényes, de talán a legfölháborítóbb. Nem az első ilyen eset és nem is az utolsó. A vadházasság büntetése. Az anyakönyvezetőnél elmaradt látogatás miatt most becsukják a szerencsétlen asszonyt, akinek elvitték az urát, a kenyérkeresőjét. Törvényes dolog, bele is kellene nyugodni, mert a törvény csak törvényes feleségnek adja meg a hadisegélyt. De a törvény nem mindig ilyen finnyás, nem keresi mindig, hogy törvényes-e a házasság. Amikor például elviszi a legényt katonának, nem bánja, ha nem is előzte meg az ő születését a nemzetiszínű szalagos úr szónoklata és leendő szüleinek egyező akaratú kijelentése. Erre tehát jó a vadházasság, mert nagyon sok alkalmas katona terem belőle. De akkor már fogház a jutalma, amikor az asszony némi csekély kárpótlást akar kapni azért, mert az emberét elviszik tőle katonának. A hazug polgári erkölcs parancsolja így, az nem engedi, hogy ezen a törvényes igazságtalanságon segítsenek. A mostani esetről a következőket jelentik:
amikor az állam a hadbavonultak családja részére hadisegély kiutalását elrendelte, nagyon sok asszony, aki vadházasságban élt a hadbavonulttal, törvényes feleségnek adta ki magát és kiutalványoztatta az öt meg nem illető hadisegélyt. A rendőrség egész sereg asszonyt letartóztatott, és ellenük az ügyészség csalás miatt emelt vádat. Így került a vádlottak padjára G. I.-né is, akit a férje már 15 évvel ezelőtt elhagyott és aki most, több mint 10 év óta, a legboldogabb közös háztartásban élt egy hadbavonult gépésszel. Minden ismerőse a gépész feleségének tartotta őt és ezért, amikor a hadisegély iránti jelentkezésre került a sor, röstellte bevallani, hogy ő nem törvényes asszonya a gépésznek. Így hónapokon át 383 korona hadisegélyt vett föl az elöljáróságtól. Az ügyészség ő ellene is csalás miatt emelt vádat, de a bíróság csak a hadisegély ügyében kiadott miniszteri rendeletben meghatározott kihágásban mondta ki vétkesnek és ezért nyolcnapi elzárásra ítélte. A tábla most megváltoztatta ezt az ítéletet és 1 hónapi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre ítélte.
Hány ilyen tragédia játszódik le a front mögött, amíg a hősök védik a hazát!