Baleset a villamoson, Villamos karambol, Gyilkolt a villamos, Gázol a villamos, A véres kerekek, A villamosnak nincs munkaszünete – jellemző újságcikk-címek a Népszava 1916. júliusi számainak kis „színes” hírei közül. A hangulatkeltő hírek mögött azonban valós probléma állt: a háború idején a fővárosi közlekedésre az általános túlzsúfoltság volt a jellemző, ami a balesetek számának növekedését eredményezte.
De miért a villamos vált a fő „bűnbakká”? Egyszerűen azért, mert a villamosok váltak a legfontosabb és legtöbb utast szállító eszközzé, miközben a ló vontatta (omnibuszok, bérkocsik) és a benzines járművek (autóbuszok, taxik) működtetése igencsak nehézkessé lett: a lovakat rekvirálta a hadsereg, ahogy a benzint és az autógumit is. Sőt, az 1915-ben frissen elindított buszközlekedést 1917-ben meg is kellett szüntetni. Ezekhez képest a villamosok járműszáma (és nyomvonala) lényegében nem változott, csak közben az utasok száma ugrott meg drámaian, több mint másfélszeresére. A túlzsúfoltság mellett a sok balesetben az is szerepet játszott, hogy a villamos még új, modern eszköznek számított az utazóközönség számára.
A közlekedési problémák természetesen a központi hatalmak más városaiban sem voltak ismeretlenek. A németeknél ez a kerékpározás fellendülését eredményezte – egészen addig, amíg a bicikligumikat be nem kellett szolgáltatni a hadsereg számára, ami aztán persze sokat rontott a közlekedés helyzetén. A Népszava 1916. júliusi híre szerint pedig Bécsben a villamosvezetők besorozása okozott gondot, így felmerült a lehetőség, hogy – a kalauz munkakör után – a kocsivezetők „fáradságos munkájára” is nőket alkalmazzanak.

Felhasznált irodalom:
A bécsi villamoson kocsi vezetőnők lesznek = Népszava, 1916. július 14.
A villamosnak nincs munkaszünete = Népszava, 1916. július 17.
Bihari Péter: 1914. A nagy háború száz éve. Budapest, 2014. 380–382.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. július 17.
A villamosnak nincs munkaszünete

A Kőbányai úton az 53-as jelzésű közúti kocsin utazott Korányi Ferencné háztartásbeli asszony. Az egyik kanyarodónál a peronról kiesett és a fején megsérült. A mentők a Dolog-kórházba vitték. – A Váci út és Szekszárdi út keresztezésénél egy Újpestről jövő közúti villamoskocsiról állítólag menet közben leugrott Gerbe Ilona 25 éves gyári munkásleány. A pótkocsi alá került, amely a jobb lábát összezúzta. Súlyos sérülésekkel a mentők a Rókus Kórházba vitték.

Népszava, 1916. július 8.
A bécsi villamoson kocsivezetőnők lesznek

Bécsben a legutóbbi sorozáson nagyon sok villamosvezetőt találtak katonai szolgálatra alkalmasnak. A közúti vasutak igazgatósága ennek folytán komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy nőket alkalmazzon villamosvezetőkül. Erre meg is kérte már az engedélyt a vasútügyi minisztertől, és ha az engedély megérkezik, gondos orvosi vizsgálattal fogják a testileg kifogástalan nőket kiválogatni, akikről föltehető, hogy a fáradságos munkát kibírják majd. Az a terv, hogy a nőket csak a kisebb forgalmú vonalakon fogják alkalmazni.