Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Szólt a hivatalos Lap: Legyen „Nap“-talan nap.” – Egy politikai napilap betiltása 1917 februárjában
1917. február 10-én tudósított Az Est arról, hogy betiltották A Nap című bulvárújságot a benne megjelentetett, a hadviselés érdekeit veszélyeztető közlemény miatt. Az 1905-ös alapítású lap Az Est laptársa volt, amely nagyon is keresett sajtótermékké vált a Nagy Háború éveiben. Tovább...
Összesen 116 filmben játszott, forgatott Magyarországon, Németországban, de igazi sikereit az USA-ban aratta a Dracula címszerepében ismertté vált Lugosi Béla. A halála után, 1960-ban kapott csillagot a hollywoodi hírességek sétányán, a Walk of Fame-en. Tovább...
Az Egyesült Államok hadba lépését megelőzően minden hadviselő fél próbált támogatást szerezni az ott élő kivándorlóitól. Az USA-ban élők azonban nem szükségszerűen alkalmazkodtak az európai államok rendszeréhez, a soknemzetiségű birodalmak lakói gyakran etnikai alapon szerveződtek. Tovább...
Színe – Prága, 1915. október 29. déltájt
Dél felé jött a fényképész, hozta a kész lapokat. Tessék, kérem, meg lehet nézni, a színén tegnapról a fotográfia, a fonákján hely a címzésnek, a maradék stócot majd leteszi a tábori postán, ahol megvásárolhatják egészen indulásig. Tovább...
Jászi Oszkár polgári radikális értelmiségi körének folyóiratában, a Huszadik Században 1917-ben tették közzé A zsidókérdés Magyarországon című nevezetes körkérdést. Ezt az indokolta, hogy az első világháború éveiben – az egyre mélyülő nyomorral és a társadalmi feszültségek fokozódásával együtt – korábban nem látott mértékben növekedett az antiszemitizmus. Tovább...
Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki. Tovább...
„Sárga arcát és elefántfejre emlékeztető koponyáját borzongva nézték az emberek,” „olyan volt, mint amilyent a Nemzeti Park elvarázsolt kastélyának homorú tükre mutatott, ha egy feltűnően nagy arcú ember belenézett” – jellemezte Tarján Vilmos a kalandos életű Van Von Dzsiút, Tovább...
