Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Borsszem Jankó egyik 1915. márciusi karikatúráján Gerley Samu Hamletként állt kezében az apja koponyája helyett egy üveg tejet tartva. A kép alá ez volt írva: Nem teljhatalmat, hanem tejhatalmat akar… Bár a kortársak tudták értelmezni az ábrát, mi egy évszázad távlatából vélhetően elbuknánk a negyvenmillió forintos kérdést: Tovább...
A háború harmadik évére a Magyar Királyság több százezer katonája esett el a hadszíntereken, míg a harcokban elszenvedett sérülések tízezreket tettek örökre nyomorékká. A fronton elhunyt családfők a hátországban hadiözvegyeket, hadiárvákat hagytak Tovább...
A kereskedők számára létfontosságú volt a megfelelő árualap beszerzése. Az áruhiány és az egyre terebélyesedő állami újraelosztás közepette nem meglepő, ha sokan a kormánytól várták ezt is. A nagyváradi kereskedők például ilyen körülmények közt egyre kevésbé jutottak forgalmazható élelmiszerhez, Tovább...
Kahn Európába küldi az indiánokat – hirdette Az Est 1917 májusának elején, egy hónappal az USA hadba lépése után. Tegyük hozzá, az USA ekkor a Monarchiával még nem állt hadban – az amerikai hadüzenetre csak decemberben került sor –, bár a két ország között már megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Tovább...
A magyarság rokonnépeinek kutatásával foglalkozó, 1910-ben alapított Turáni Társaság akkor lett a balkáni magyar birodalmi törekvések exponense, amikor a világháború kitörését követően a Tisza-kormányzat felkarolta a Turáni Társaságot, és nem hivatalos kormányzati szervvé tette az egyesületet. Tovább...
„Mi nem gördítettünk a szociáldemokratáknak semmiféle akadályt útjokba, hogy nemzetközi pártgyűlésen a békéről beszéljenek. Ellenkezőleg, amennyire módunkban állott, egyengettük az utat e megbeszélésekhez. A monarchikus és állítólag reakcionárius Ausztria-Magyarország és a politikai szempontból állítólag oly hátramaradott német birodalom Tovább...
Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt Tovább...
