Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Legtöbbünknek bizonyára Švejk, a hülyesége miatt leszázalékolt „derék katona” jut eszünkbe a csehek első világháborús szerepvállalása kapcsán. A sört nem megvető, előbb a Törvény Keretein Belül Mérsékelten Haladók Pártja elnevezésű anarchista viccpárt, később a magát jóval komolyabban vevő kommunista párt tagságával büszkélkedő író, Tovább...
A háború első három évében a parlamenti pártok között nyílt megegyezés volt abban, hogy az elhalálozások és lemondások folytán megüresedő parlamenti helyekért nem küzdenek egymással: amelyik párthoz tartozott a korábbi képviselő, azé maradt a mandátum, azaz „nem háborgatják egymás birtokállományát”. Tovább...
Az Est a Paris-midi című napilapra hivatkozva érdekes sztoriról számolt be: eszerint Picasso feleségét Spanyolországból hazatérve feltartóztatták a határon, mivel férje róla készült portréját vitte magával. Az 1910-es években a kubista időszakát élő művész által készített kép felkeltette a határőrök gyanúját, a képet valamiféle titkos tervrajznak hitték, ezért lefoglalták azt. Tovább...
A Nagy Háború nemcsak a fronton lévő katonák, hanem a hátországban maradt családtagjaik életét is fenekestül felforgatta. A családfő berukkolásával nők és gyermekek maradtak ellátatlanul, ugyanakkor a pénzbeli segítségre és nem utolsósorban a mentális támogatásra nem csak az itthon lévők, de a fronton harcolók, vagy az onnan rokkantként hazatérők is rászorultak. Tovább...
A dohány és a cigaretta elengedhetetlen kelléke a katonának – legalábbis az első világháborúból fennmaradt, életképeket ábrázoló fényképeken füstölgő bakák tömkelegét látjuk. Az idegnyugtató dohányáru ugyanúgy az ellátmány részét képezte, mint a lőszer és a cvibak, ezért is keltett nagy felzúdulást, Tovább...
Noha a budapesti tömegközlekedés néhány fontos újdonsággal is szolgált a háború idején, a Pesti Naplóból kibontakozó általános kép inkább negatív volt. A kalauznők jelentette sokk mellett a szolgáltatás romló színvonala, betartatlan menetrend, leromló járművek uralták a lap híreit. Tovább...
Az Esztergom melletti bányásztelepülés, Dorog nemcsak az Aranycsapat legendás „Fekete Párducát”, a kapus Grosics Gyulát, és az 1914-ben Dorogi Atlétikai és Futball Club néven alapított Dorogi Bányász futballcsapatot – amely addig és sokáig példátlanul, nagyközségként jutott a labdarúgóliga első osztályába – adta Magyarországnak Tovább...
