Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Amíg az osztrák miniszterelnökök váltakozása és Tisza István bukása 1917. május végén még könnyen a Monarchia új uralkodójának, IV. Károlynak a számlájára volt írható, Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár távozása 1917. július 14-én Tovább...
A hadiárvák támogatását az állam nagyon a szívén viselte – legalábbis elméletben. Gyakorlatban kicsit másként festett a dolog: az ösztöndíjak, jótékonysági estek, pihenési, feltöltődési lehetőségek inkább a középosztálybeliek gyermekeinek jutottak. Noha a törvény betűi szerint a fiúk 16, a lányok 14 éves korukig kapták az árvasági segélyt, Tovább...
A közellátás céljára felhalmozott élelmiszerek esetében általában hosszútávú tárolásuk számított a legkritikusabb pontnak. A főváros igen jelentős mennyiségű élelmiszert halmozott fel időről-időre, és lényegében elkerülhetetlen volt, hogy ennek egy része tönkre menjen. Tovább...
A dualizmus kori főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak és befolyásos politikusoknak kedvelt eljárása volt, hogy legsarkosabb véleményeiket nem a saját nevükkel felvállalt véleménycikkeikben, hanem a saját lapjukba beküldött álneves olvasói levelekben fogalmazták meg. Tisza István ekképp írogatott 1911-ben elindított konzervatív-liberális folyóiratába, Tovább...
Egy nagykőrösi gazdaember állítólag egy kocsi uborkáért 1000 koronát is kapott, ami akkor egy munkás vagy tisztviselő több havi fizetésének megfelelő összeg volt – a fővárosi lapokban ez a hír borzolta a kedélyeket 1917 nyarán. „Olyan képtelen jövedelemeltolódás ment itt végbe a falusi termelő javára Tovább...
Szilárd Leó atomtudós neve sokak számára ismerősen cseng, a vele rokonsági kapcsolatban nem álló, de szintén magyar származású tudósé, Szilárd Béla kémikusé (1884–1926) már kevésbé. Vélhetően azért, mert miután Szilárd Béla vegyész-gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett 1905-ben, és már ezzel párhuzamosan a kor egyik izgalmas, új területével, Tovább...
„A Balatonra egy hétre jöttem / Hogy vitorlázzak, s napozzak közben / Mikor egy nő ült römizni mellém / Ez történt Lellén.”
Noha biztosak vagyunk benne, hogy a háború alatt is történt ehhez hasonló romantikus eset a magyar tenger partján, azonban Tovább...
