Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„az egészségügy az egész országban borzalmasan gyatra” – tervek a népjóléti minisztériumról 1917-ben
„Magyarország népjóléti intézményeiről nem is lehet beszélni. A nép védelmét szolgáló intézkedések dolgában legutolsó helyen állunk Európában. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás csak a lakosságnak igen szűk körére terjed ki, a rokkantbiztosítást még nem is valósították meg. […] Tovább...
Amikor megkezdődött a Nagy Háború, Bernard Cyril Freyberg neve csak nagyon szűk körben volt ismert. Az Angliában született, majd családjával kétéves korában Új-Zélandra települt fiatalember nevét akkor kapta fel a sajtó, amikor 1917 júniusában, 27 évesen tábornokká nevezték ki. Tovább...
1917 júliusában nagyon elszálltak a tengerhajózási részvények árai, már három-négyszer többet értek, mint 1914 közepén, de egy napon belül is százkoronás hullámzások fordultak elő. A lapok már azt követelték, hogy fel kéne függeszteni az Tovább...
A házasság szentségét a háború idején meglehetősen tágan értelmezték – a fronton harcolók nemi igényeit a tábori bordélyok prostituáltjai elégítették ki, de az otthon maradt asszonyokat sem kellett félteni: a házasságon kívül született gyermekek (és az abortuszok) száma jelentősen megnőtt ezekben az években. Tovább...
A hadigazdálkodás alapja a megtermelt áruk és nyersanyagok minél szélesebb körének állami ellenőrzés alá vonása volt. Ez nem feltétlenül jelentette az áru rekvirálását vagy kényszerfelvásárlását, olykor az állam megelégedett a kivitel tilalmával is. Kivitelre azonban sokféleképp sor kerülhetett, különösen, Tovább...
1917 májusában nagy – és támogató szellemű – sajtóérdeklődés mellett került sor az „első női tisztviselői sztrájkra” Magyarországon, és végül a Fonciére Biztosító alkalmazottai teljes sikert is értek el a mozgalmukkal. A következő hónapokban aztán megszokottá váltak a tiltakozások és munkabeszüntetések. Tovább...
1917 júniusában megalakult az új kormány – a még a szocialistákhoz is elzarándokoló – Eszterházy Móric vezetésével. A Tisza-kormány bukását melegen üdvözlő Az Est szerkesztőségénél azonban már csak a horvát politikai elit volt az új kabinettel elégedetlenebb. A legnagyobb példányszámú bulvárlap azért fanyalgott, mert a kormány összetételét Tovább...
