Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Talán egy oktató se vált annyira legendássá a magyar irodalomtörténetben, mint Négyesy (sokszor Négyessy) László professzor, aki ugyan igen konzervatív szellemű volt, hiszen nem a Galilei Kör, hanem a katolikus Szent Imre Kör foglalkozásain adott elő, mégis a 20. század eleje egyik leghaladóbb folyóiratának, Tovább...
"A most induló új forradalom tisztára proletár mozgalom és így elmondhatjuk, hogy az orosz revolúció ma a pétervári munkások és katonák győzelmével és kormányra jutásával eljutott kifejlődésének csúcsáig. 1917 orosz forradalma is ugyanazt a képet tárja elénk, mint 1789 francia forradalma: egyik osztály a másik után ragadja meg a kormányhatalmat, hogy azután a következő letaszítsa és messze-menőbb programot tűzzön ki a revolúció céljaként.” Tovább...
Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”. Tovább...
1917-ben néhány sorban közölte a hírt a Pesti Hírlap, miszerint a budapesti református teológia immár női hallgatókat is fogad. Az első nő, aki erre a pályára lépett, Novák Olga (1889–1961) volt. Olga egy Baranya megyei kereskedőcsaládba született, Vörösmarton élt. Fiatalként elsősorban családra és sok gyermekre vágyott, Tovább...
Az alapvető élelmiszerek hiánya csaknem állandósult a háború évei alatt, ezért egyre inkább előtérbe került a pótlékok használata. A zsír és vaj esetében ez a növényi zsiradékból előállítható margarin volt, amely már a háború előtt, ha nem is túl népszerű, de bevett helyettesítőnek számított. Tovább...
A dualizmus korának egyik legjelentősebb szabadkőművese volt Gelléri Mór (1854–1915), aki ipari szakújságíróból lett előbb szakfolyóiratok – Magyar Iparosok Lapja, Magyar Ipar – szerkesztője, majd 1893-ban a millenniumi kiállítás szervezésének titkári feladatait bízták rá, és ugyanekkor az Iparegyesület aligazgatói tisztségét is elnyerte. Tovább...
„Negyedik éve már, hogy a megőrült világ minden napot halottak napjává feketít, de annál gyászosabban és komorakban emelkedik ki november elsején a halottak kegyeletes ünnepe.” – írta Az Est 1917 novemberében. A halottak napját és a végeérhetetlennek látszó háborút természetesen a legtöbb lap összekapcsolta, Tovább...
