Budapesti Hírlap

Síremléket kapott a legendás szabadkőműves

Címkék
temető

A dualizmus korának egyik legjelentősebb szabadkőművese volt Gelléri Mór (1854–1915), aki ipari szakújságíróból lett előbb szakfolyóiratok – Magyar Iparosok Lapja, Magyar Ipar – szerkesztője, majd 1893-ban a millenniumi kiállítás szervezésének titkári feladatait bízták rá, és ugyanekkor az Iparegyesület aligazgatói tisztségét is elnyerte. Szakíróként több könyvet is megjelentetett, például Oroszország ipara (1881) és A magyar ipar úttörői (1887) címmel. Szabadkőműves pályafutása 1879-ben kezdődött, amikor fölvették a Könyves Kálmán Páholyba, 1889-ben pedig a progresszívebb Demokratia Páholy alapítói között találjuk. 1889 és 1909 között a magyarországi szabadkőművesség első számú folyóiratának, a Keletnek volt szerkesztője. Szabadkőműves tárgyú írásait a Demokratia Páholy adta ki Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában, 1880-1905 címmel 1906-ban. A világháború alatt elhunyt Gelléri két évvel halála után kapott síremléket, amelynek felavatásáról a Budapesti Hírlap számolt be 1917. november 4-i számában.

Felhasznált irodalom:
Gelléri Mór síremlékének leleplezése =Budapesti Hírlap, 1917. november 4.
Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Budapest, 2005.

Készítette: Csunderlik Péter


Budapesti Hírlap, 1917. november 4.
Gelléri Mór síremlékének leleplezése

A Magyar Szakírók Országos Egyesülete az Otthon írók és hírlapírók körének, az országos iparegyesületnek és a magyar szabadkőmíveseknek hozzájárulásával síremléket állított néhai elnökének, Gelléri Mórnak. Az emléket, melyet Kallós Ede szobrászművész készített, hétfőn délelőtt tizenegy órakor fogják leleplezni a rákoskeresztúri izraelita temetőben.