Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„A legfiatalabb államnak jut az a dicsőség, hogy az európai parlamentek között elsőnek valósította meg ezt a reformot. Az ifjú finn köztársaságnak már születése előtt a bölcsőjébe tették ezt a jelentőségteljes ajándékot” – így méltatta a Népszava, hogy a finn országgyűlés 1917. november 27-én Tovább...
A kiszolgáltatott nők védelmében tett áttörésként ünnepelte Az Est a királyi tábla döntését egy nemi erőszaktétel kapcsán folyó kártérítési perben 1917 decemberében. Nem azért, mert első alkalommal mondtak volna ki elmarasztaló ítéletet egy erőszakoskodó férfi ellen, hiszen az úgynevezett „tisztességes nők” elleni Tovább...
1914 augusztusában számos férfi még „vakon” rohant a háborúba. Önkéntesek ezreiben lobogott a lelkesedés, hogy a frontra jussanak, naiv, fiatal katonák indultak el felvirágozott vasúti kocsikon a lövészárkok felé – mint egy különleges maszkabál szereplői. Tovább...
A női munkavállalók száma ugrásszerűen megnőtt a háborús évek alatt. Asszonyok söpörték az utcát, ők álltak a gyári futószalagok mellett, nők gondozták a sebesülteket és persze ők nevelték a gyerekeket, amellett, hogy még a háztartást is ők vezették.
Helytállásuk ebben az időszakban nélkülözhetetlennek bizonyult, Tovább...
A karácsony előtti vásárlási lázon túljutva, kicsit megpihenve érdemes belegondolni, mennyire is van szükség az üzletek vasárnapi nyitva tartására – mind az ünnepek előtt, mind általában. Mindenesetre a kérdés nem új, ahogy azt az alábbi, 100 évvel ezelőtti kormányintézkedés és annak visszhangja is mutatja. Tovább...
Magyarország a (zug)pálinkafőzés földje – szinte magától értetődő, hogy a pálinkafőzés és -fogyasztás része a nemzeti identitásnak, így nem meglepő, hogy a pálinka azonnal felkerült a hungarikumok listájára is. Azon sem csodálkozhatunk, hogy a pálinkafőzés minden körülmények között folytatódott – még a Nagy Háború idején is. Tovább...
1917 tele szénhiánnyal köszöntött Budapestre. A világítógáz előállítására szolgáló szén rossz minősége miatt az óbudai gázgyár berendezései meghibásodtak, a városban pedig napokig nem volt közvilágítás. A város és a gázgyár vezetői mindezért egyöntetűen a rossz minőségű szenet okolták, Tovább...
